Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtábláknak, nemkülönben más legfelsőbb foku itélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VIII. kötet (Budapest, 1912)

340 Btkv. 327. §. tése vétségének legfőbb alkateleme a birtokba helyezésére irányuló törekvés, vagyis azon szándékban nyilvánul, hogy igy a levelet tartalmának megtudása vagy hasonló czélból másnak átadhatása végett megszerezhesse. Minthogy pedig a fenforgó esetben a törvényszék ténymegállapításából az tűnik ki, hogy B. J. a bűnjelként csatolt levelet, mint eldobottat — immár uratlant — találta, tehát nem czélzatosan, hanem puszta véletlenségből jutott annak birtokába: az a cselekménye, hogy azt elolvasta és tartalmát másokkal közölte, sőt a levelet K. M.-nak át is adta, ennek pedig az a cselekménye, hogy azt Á. I.-czal közölte, nélkülözi annak büntethetőségéhez megkívántató azt az alkotó elemet, mely a birtokba helyezés czélzatosságában nyilvánul. (1903 okt. 13. 8354. sz.) 1192. Eldobott levél felhasználása büntettetett. V. a betétszerkesztő iroda helyiségben talált s. Sz. M. által Gy. betétszerkesztő albiróhoz intézett boriték nélküli levelet azért, hogy tartalmát megtudja, birtokába véve, azt a törvényszék elnökéhez intézett feljelentéséhez mellékelte, tehát hasonló czélból másnak jogtalanul átadta. C: E tett a Btk. 327. §. I. bek.-ben foglaltakra tekintettel bűncselekmény. (1905 okt. 12. 8759. sz.) 1193. Számla is levélnek tekintendő. C: Levélnek tekintendő minden, bármely alakban szerkesztett olyan Írásbeli kérdés vagy értesités, amely meghatározott személynek van a küldőtől .czimezve és akár személyi, akár vagyoni, akár bármely társadalmi ügyre vagy eseményre vonatkozik. A levél e fogalmának teljesen megfelel a kérdéses számla, a mely a K. és Fia czég által a főmagánvádlónak czimére lepecsételve küldetett és mely számla a főmagánvádlót vagyoni ügyben a részéről eszközölt árumegrendelés eszközléséről, az áruk mennyiségéről és áráról értesiti. Nem szünteti meg a számlának levéljellegét az a körülmény sem, hogy a zárt boritékból kivétetett s mint üzleti adat könyvbe fűzve hosszabb időn keresztül ekként kezeltetett és hogy ezen állapotában lett vádlott által megszerezve, mert ezen eljárással az ebban foglalt közlés megőrzése czéloztatott és mert a Btk. 327. §-ának 1. bekezdésében foglalt második esetben a törvény védelme kiterjed a már felbontott vagy le nem pecsételt levél tartalmára in annak megakadályozása végett, hogy arról más illetéktelenül tudomást szerezhessen. (1905 okt. 18. 8876. sz.)