Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtábláknak, nemkülönben más legfelsőbb foku itélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VIII. kötet (Budapest, 1912)

Btkv. 327. §. 339 hogy a vádlott nem csak magát helyezte a levelek és sürgönyök birtokába a végett, hogy azok tartalmát megtudja, hanem hogy azokat másnak is jogtalanul hasonló czélból átadta; vádlottat az elsöbirósági Ítélet helybenhagyása mellett a B. T. K. 327. §-ában körülirt vétségben bűnösnek kellett kimondani. Nem szünteti meg vádlott bűnösségét azon körülmény, hogy a levelek és sürgönyök nyitva, állítólag összetépve voltak, mert a B. T. K. 327. §-ában körülirt büntetendő cselekmény tényálladékához nem kívántatik meg az, hogy a zárt levél vagy bepecsételt vagy eltépve lett légyen, hanem az idézett szakasz védelmében részesiti kifejezetten a be nem pecsételt leveleket is és csak azt kivánja meg a büntetendő cselekményhez, hogy a vádlott azon czélból helyezze magát valamely levél vagy sürgöny birtokába, hogy annak tartalmát megtudja, vagy azt jogtalanul mással közölje. Mindkét feltétel pedig a jelen esetben fenforog. — Guria: helybenhagyta. (1882. évi 6735. sz. 1883 január 13.) 1189- Zárt levélben foglalt hírlapi tudósítás jogtalan közzététele e §. alá esik. Budapesti tábla: Vádlott beismeri, hogy a jogtalanul birtokába jutott levél kiadására ugy a czimzett, mint a levél irója által felszólittatván, azt nem csak ki nem adta, hanem jogosulatlanul közzétette; miután a leirt levélben foglalt, hírlapi közlésre szánt tudósítás is mindaddig titkot képez, mig azt a czimzett közzé nem teszi; miután ezen körülmények között ily tudósítás közlése is a titok közzétételének tekintendő; vádlottat a B. T. K. 327. §-a 2. pontjában meghatározott vétségben bűnösnek kellett kimondani. — Guria helybenhagyja. (8934. sz. 1883 november 15.) 1190. Állami sürgönyre is alkalmazandó e §. Az ügy érdemleges elbírálásánál nem képezi eldöntés tárgyát az, hogy gróf Sz. Gyula mint m. kir. miniszterelnök vagy mint magánszemély adatta-e fel a vád alapját képező sürgönyt, s hogy ez a sürgöny állami vagy magántávsürgöny-e? mert a B. T. K. 327. §-ában ily megkülönböztetés általában nem foglaltatik. Ez a megjelölés „állami távsürgöny" csak a kezelés tekintetében van használatban, tényleg azonban nincsen az államnak, mint ilyennek távsürgönye, hanem csak azoknak a hatóságoknak és közhivataloknak, a melyek és a kik az állam törvényeiben reájuk ruházott hatalmat gyakorolják s kötelességet teljesitik. — G • 824. sz. 1891 április 3. 1191. Eldobott levél birtokbavétele és elolvasása. Fölmentés. C: A Btk. 327. §-ának 1. pontja szerint a levéltitok megsér22*