Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtábláknak, nemkülönben más legfelsőbb foku itélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VIII. kötet (Budapest, 1912)
328 Btkv. 314., 316—317. §. 1139. Élelmiszer eladása romlott állapotban nem esik e §. alá. (Curia 4773. sz. 1889 deczember 12.) Btk. 316. §. 1140. Kolera idején elrendelt zár megszegése valótlan miniszteri engedély felmutatása mellett e §. alapján büntettetett. (Curia 2564. sz. 1895 április 4.) 1141. Kolera miatt elzárt ház tisztitása hatósági engedély nélkül e §• alá esik. (Curia 11.309. sz. 1895 deczember 5.) 1142. Az őr, a ki azért lett felállitva, hogy a fertőzött házba senki be ne menjen, e §. alapján büntetendő, ha ő maga bemegy abba a házba. (Curia 1897. évi 8607. sz. 1898 május 11.) Btk. 317. §. 1143. Az anya, ki törvénytelen 11 éves gyermekét annak hatóságilag kirendelt gondozójától elviszi, nem büntethető e §. alapján. (Curia 1888. évi 7519. sz. 1889 február 21.) 1144 A ki 12 éven aluli gyermekét, annak beleegyezése mellett is, magával visz, e §. alapján büntetendő. Tekintve, hogy a két gyermek akarata ellen vitetett el szülője hatalma s felügyelete alól; tekintve, hogy az akarat-„ellenesség" jogilag még akkor is fennállana, ha a két gyermek — illetőleg az idősebbik, a 8 éves kis leány — nem fizikai erő alkalmazásával vonatott volna el azon utróL, amelyen anyjuk meghagyása folytán az ez által megjelölt helyre haladtak, hanem ha azok tényleg önszántukból csatlakoztak volna vádlott nőhöz és anyjuk meghagyásának önakaratu megszegésével követték volna vádlott nőt; tekintve ugyanis a gyermekek 8, illetőleg 5 éves korát s a B. T. K. 83. §-ának világos rendelkezése alapján a büntető törvénykezésben érvényesülő azon általános elvi tételt, mely szerint 12 éven aluli gyermek jogi értelemben vett akarattal egyáltalán nem birván, a habár látszólag beleegyezésével foganatositott büntetendő cselekmény, mindenkor az ő akarata nélkül, tehát érvényes akarat ellenére foganatositottnak veendő; a két gyermeknek beleegyezése még akkor is nem létezőnek lenne tekintendő, ha az tényleg fenforgott volna. (Curia 1892. évi 8054. sz. 1893 február 10-én.)