Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár. XXI. kötet-második fele 1914-1915 (Budapest, 1916)

Moratórium 639 készpénz hozomány és hagyatéki ingókra — mint ági vagyonra — vonatkozó öröklési igényének megállapítása mellett, 10.000 korona készpénz, továbbá ingók kiadása, esetleg azok egyenértékének megfizetésére kérte kötelezni. Felperes keresete eszerint elsősorban a hagyatéki vagyon ági minőségének a megállapítására és arra vonatkozó öröklési igény elismerésére irányul s igy ebben a vonatkozásában a moratórium hatálya alá eső magánjogi követelésnek nem tekinthető. Ez okból mindkét alsóbiróságnak a keresetet visszautasító végzését meg kellett változtatni és az elsőbiróságot a további eljárásra utasítani. Az a körülmény pedig, hogy az öröklési igény megállapítása esetében az Ítélet az alperest készpénz és ingók kiadására is kötelezheti, a moratórium szempontjából csak a teljesítési határidő megállapítására és a végrehajtás elrendelésére lehet befolyással. (1915. január 19. 6380. sz.) E rendeletet lásd J. K. XXIII. évi. 8. sz. 458. 1.). Ma már a 12000/915. J. M. E. sz. rendelet (J. K. XXIV. évf. 7. sz. 394 1.). van hatályban, amelynek 1 §-a 9zerint a kereset indítására megállapított tilalom megszűnt. Lásd e kötetben &r, 1069. esetet. 6. §. 1067. I. Elidegenítési és terhelési tilalom hatálya. — II. Előjegyzés a moratórium alatt. A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság végzését részben megváltoztatja és a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék 62,889/1914. számú megkeresése alapján a zálogjognak 2513 K váltótőke, stb. erejéig a „M. b. takarék- és hitelszövetkezet" javára dr. L. Gy. ellen, az ennek tulajdonát képező és a b—i 175. számú telekkönyvi betétben A 1.1—3., 5—7. A II. 1., 2. alatt felvett ingatlanok haszonélvezetére leendő előjegyzését elrendeli; egyebekben az elsőbiróság végzését helybenhagyja. Indokok: A dr. D. M. javára B. 8. alatt feljegyzett elidegenítési és terhelési tilalom a B. 7. alatt bekebelezett visszavásárlási jognak, vagyis az ingatlan állagára vonatkozó igénynek biztositására szolgál, mint ilyen tehát az ingatlan állagára, de nem egyúttal annak haszon elvezetére vonatkozó további nyilvánkönyvi jogok szerzésének akadályát képezi. Az elsőbiróság eszerint a m. kir. Cnria 74. sz. t. ü. polg. döntvényének megfelelően járt el, midőn az ingatlan állagára irányuló végrehajtási megkeresés teljesítését megtagadta; de jelenleg az ingatlan haszonélvezetére sincs helye a végrehaj-