Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár. XXI. kötet-első fele 1914-1915 (Budapest, 1916)
Törvényhatósági ügyekben. 15 gondolt átmeneti időre nem tartották czélszerünek a szervezeti változtatásokat. Az előadottak szerint a törvényhatósági törvény eredetileg két szabályt állított fel t i. hogy városokban minden 250 lakos után egy bizottsági tagot és 200—260 választó után egy választókerületet kell számlálni, egyben azonban a törvényhatósági törvény azt is kimondotta, hogy ezt a két szabályt csakis a népszámlálások alkalmával vagyis csak 10 évről 10 évre kell alkalmazni, nem pedig a város népesedésében beálló minden jelentősebb változáskor vagy éppen évről-évre. A törvényhatósági novella azután a fenti két szabálynak 10 évről 10 évre való alkalmazására vonatkozó parancsot hatályon kivül helyezte és pedig korántsem azért, hogy a két szabály azontúl nemcsak népszámlálások után, de azonnal alkalmaztassék, hanem egyenesen abból a czélból, hogy dacára az akkor lefolyt népszámlálásnak a két szabály ne nyerjen alkalmazást. Ilyen körülmények között nyilvánvaló, hogy a többször emiitett két szabálynak nem lehet tulajdonítani olyan absolut hatályt, mint a minővel a törvénybeli szabályok természetüknél fogva birnak, hogy t. i. minden felmerülő esetben feltétlenül alkalmazandók. Minthogy viszont a tervezett közigazgatási reform elmaradt, azért az 1892. évi XXVI. tör vény czikknek, mint egy be nem vált föltevésből kiindult alkalmi törvénynek, nem lehet tulajdonítani azt az értelmet sem, hogy az a törvényhatósági bizottsági tagsági szám és a választókerületi beosztás tekintetében abban az időpontban f enállott tényleges állapotot megrögzítette, ujabb törvény alkalmazásáig megmerevítette, a változó és fejlődő viszonyokhoz való minden alkalmazást kizárt volna. Az egyedüli elfogadható törvénymagyarázat tehát az, mely szerint nyitva maradt a lehetősége annak, hogy a menynyiben a viszonyok és körülmények megkívánják, ugy a bizottsági tagsági szám, mint a kerületek beosztása módosittassék, amikor azután a törvénynek a lélekszám és a választók száma szerint való rendezésre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell. A bíróság által elfogadott ezen törvénymagyarázat mellett a vita súlypontja oda esik, hogy a viszonyok és körülmények mérlegelése az illető törvényhatóság egyoldalú joga-e vagy pedig abban osztozik vele a felügyeleti hatóság, a belügyminiszter is? A törvényhatósági .bizottság tagjai számának megállapítása és a választókerületek beosztása természeténél fogva szervezeti ügy s mint ilyen szervezeti szabályrendelettel rendezendő. A szervezkedés a törvényhatóságnak saját belügye, melyet következésképen saját hatáskörében lát el. Ez a bíróság az 1886. évi XXI. törvényczikk 11. és 12. §-át állandóan akként