Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár. XXI. kötet-első fele 1914-1915 (Budapest, 1916)

16 Közigazgatási határozatok. értelmezi, hogy a miniszter a bemutatási záradékkal való ellátást csupán czélszerüségi okokból nem tagadhatja meg az olyan törvényhatósági szabályrendelettől, melylyel a törvényhatóság önkormányzati hatáskörében saját belügyét rendezi s melynek megalkotását a törvény nem teszi kötelességévé. A szabályrendeleti alak azonban magában nem mentesithet valamely határozatot a belügyminiszteri jóváhagyástól, ha az tartalmánál fogva valamely törvényes jogszabály szerint jóváhagyás alá tartozik. A törvényhatósági törvény 77. §-a pedig világosan kimondja, hogy a törvényhatósági városok szervezési szabályrendeletei miniszteri helybenhagyást, vagyis, mi ezzel egyértelmű, jóváhagyást igényelnek. Hogy a törvényhatósági törvény a szervezeti szabályrendeletek miniszteri helybenhagyás alá esésének külön kiemelésével, a bárminő alakban jelentkező határozat czéiszerüségének mérlegelésére is kiterjedő jóváhagyási jogot kivánt a belügyminiszternek adni, az nyilvánvaló abból is, hogy ha a törvény csupán a törvényesség szempontját vizsgáló záradékolási jogot akart volna adni, ugy ezt felesleges lett volna a 77. §-ban külön is kiemelni, minthogy ezt a jogot a miniszternek a törvényhatósági törvény általános rendelkezései a 11. és 12. §-okban az összes törvényhatósági szabályrendeletekre nézve elvileg úgyis megadják* Amidőn tehát a szervezkedési és más különleges szabályrendeleteknél (pl. a nyugdij-szabályrendeleteknél a törvény 88. §-a. Lásd a bíróság 2596/1912. K. és 2724/1912. K. számú Ítéleteit) a törvény a miniszter helybenhagyási, megerősítési, jóváhagyási jogát külön is kiemeli, akkor nyilvánvaló, hogy ezzel a miniszternek a törvényesség szempontján túlmenő és a czélszerüség mérlegelésére is kiterjedő, tehát szélesebbkörü felügyeleti jogot kivánt biztosítani. A magyar királyi közigazgatási bíróság mindezért megállapította, hogy a magyar királyi belügyminiszter nem sértett törvényt, hanem az 1886. évi XXI. törvényczikk 77. §-ában gyökerező felügyeleti jogával élt akkor, mikor a városnak szervezeti szabályrendeletét jóváhagyás alá vonta s azt megtagadta s ezért a város törvényhatósági bizottságának panaszát el kellett utasítani. Kb. 8713/913. K. sz. 1886 : XXI. t.-cz. 79., 80., 84. §§. 15. A választási elnöknek az a kijelentése, hogy a közgyűlést a szavazás idejére felfüggeszti, nem azt jelenti, hogy ez alatt a közgyűlés működése megszűnik, hanem csak azt, hogy a közgyűlés más tárggyal nem foglalkozik és tevékenysége kizárólag a szavazatszedö küldöttség előtt folyó eljárásra szorítkozik.