Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár. XXI. kötet-első fele 1914-1915 (Budapest, 1916)

14 Közigazgatási határozatok. 1886 : XXI. t.-cz. 29. és 96. §§.; 1892 : XXVI. t.-cz* 14. Az 1892 : XXVI. törvénycikk nem zárja ©1 lehetőségét annak, hogy a törvényhatóság a bizottsági tagok és a választó kerületek számát a változó és fejlődő viszonyokhoz képest ne szaporíthassa; az ily szervezeti változás azonban csak a belügyminiszter kifejezett jóváhagyása esetén hajtható végre s a törvényhatóságnak ily elhatározását a miniszter nemcsak törvényességi hanem célszerűségi szempontból is jogositva van felülvizsgálni. Az 1886. évi XXI. törvényczikk 29. §-a szerint a bizottsági tagok választása választó-kerületenkint történik, melyeket az egymáshoz tartozó utczák kijelölésével a törvényhatóság maga alakit meg. Egy-egy választó-kerületben 200 választónál kevesebb és 600 választónál több nem lehet. A bizottsági tagok számának újból lett megállapitása alkalmából a választó-kerületek szerint való beosztást is megfelelően ki kell igazítani. Ki lehet azonba igazitani időközben is, ha a törvényhatóság indokolt előterjesztésére a kiigazitást a belügyminiszter szükségesnek látja. Az 1886. évi XXI. törvényczikk 96. §-a kimondotta, hogy a törvény 24. §-ában a bizottsági tagok számának a népszámlálás eredményéhez képest 10 évről 10 évre újra megállapítására, továbbá a 29. §-ban a választókerületek beosztásának ugyancsak 10 évenkint kiigazítására vonatkozó rendelkezések a legközelebbi vagyis az 1890. évi népszámálálást követő évben lépnek életbe. De az 1892. évi XXVI. törvényczikk 1. §-a az 1886. évi XXI. törvényczikk 96. §-ában foglalt azt a rendelkezést, mely szerint az idézett törvény 24. §-ában a bizottsági tagok számának a népszámlálás eredményéhez képest 10 évről 10 évre újra megállapítására, továbbá a 29. §-ban a választókerületek beosztásának ugyancsak 10 évenkint kiigazítására vonatkozó rendelkezések a legközelebbi általános népszámlálást követő évben lépnek életbe, hatályon kivül helyezte. A törvényhatósági törvény fent idézett novellájának indokolásából és a képviselőház közigazgatási bizottságának jelentéséből kitűnik, hogy a törvényhatósági bizottsági tagok számának és a választó-kerületek beosztásának az 1890. évi népszámlálás adataival való összhangba hozatalát azért mellőzték, mert az 1891. évi XXIII. törvényczikkre való tekintettel küszöbön állónak vélték a közigazgatás szerves reformját s a rövidnek * Vesd össze a közigazgatási bíróság határozatainak gyűjteményében a 901. és 926. sorszámú elvi jelentőségű, határozatokkal továbbá Kb. 6309/910. K. és Kb. 2945/911. Ksz. határozatokkal (Gr. XVTII. 38—39. 1.), Kb. 637/402. Ksz. (Uj Dtár X. 169. L).