Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár. XXI. kötet-első fele 1914-1915 (Budapest, 1916)

176 Büntetötörvénykönyv. épségét fenyegető közveszélyes tettiegeskedésre a feleletmentesség nem terjed ki. — II. Annak elbírálása, vájjon az országgyűlés valamelyik Házában a tanácskozás alkalmával a házszabályok megtartattak-e vagy sem, a bíróság hatáskörén kivül esik; az e feletti ellenőrzés a Ház elnökét és magát a Házat illeti meg. — III. A miniszter a maga személyében hatóság. A hatóságot megillető védelem abszolnt és nem függ attól, hogy a hatóságot gyakorló személy az őt bántalmazó irányában birjon imperiummal. — IV. A vádló a hatóságot gyakorló személynek hivatalos eljárása alatt történt háii üli ni az tatás a miatt a Btk. 165. §-a első bekezdésének harmadik tétele czimén emelt vádat. Nem sérti a BP. 325. §-ának első bekezdésében foglalt rendelkezést a bíróságnak az a határozata, hogy a vád tárgyává tett cselekményt, mint amely a hatóságot gyakorló személyt erőszakkal akadályozta hivatásának gyakorlatában, a Btk. 163. §-a szerint minősítette. — V. Ha a sértett a bűnvádi eljárás megindítását és a tettesek megbüntetését kérte, közömbös, hogy a cselekményt téves minösiíéssel jelölte meg és így téves minősítést tartalmazó nyilatkozatát is joghatályosnak kell tekinteni. — VI. Dobálás által okozott testi sértés esetében a bántalmazás a dobálásban nyilvámeg; ezért mindazok, akik együtt dobáltak, a testi sértés elkövetési cselekedetét együtt vitték véghez és ha nem is állapitható meg mindegyik cselekvő tettének az a külön része, amellyel az eredmény okoztatott, együttes büntetőjogi felelősséggel tartoznak. — VII. A Btk. 165. §-ának második bekezdésében foglalt bűncselekmény tényáliadéka akkor létesül, ha a védelemre rendelt vagy megjelent személyek ilyen minőségét és czélzatát a tettes felismerhette és szándéka arra irányult, hogy ezt az egyént a védelem kifejtésében erőszakkal megakadályozza, vagy tettleg bántalmazza. — VIII. Enyhítő körülmény, hogy a vádlott önhibáján kivül hosszú időn át perben állott. — IX. A hivatalvesztés, mint mellékbüntetés a Btk. 169. §-a értelmében akkor is kimondható, ha a 163., illetve 165. §. alá eső bűntett a Btk. 92. §-ának alkalmazásával a 20. g-nak megfelelően vétséggé minősíttetik; a bűntett lefokozása, a mellékbüntetést illetően más következménnyel nem járhat, mint azzal, hogy a mellékbüntetés nem háromtól tiz évig terjedhető, hanem egy évtől három évig terjedhető tartamban állapitható meg. A budapesti kir. büntetőtörvényszék: Z. János, H. Ottó és B. Lajos vádlottakat bűnösnek mondja a Btk. 301. §-ában meghatározott súlyos testi sértés vétségében, azért, mert gróf K. H. K. testét szándékosan, de ölési szándék nélkül az 1910. évi márczius hó 21-én a képviselőház üléstermében, még pe-