Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár. XXI. kötet-első fele 1914-1915 (Budapest, 1916)

301. §. 177 dig Z. János és B. Lajos keménykötésű könyvekkel, i. H. Ottó pedig egy réztintatartó fedelével való megdobásával akképen bántalmazták, hogy a nevezetten nyolcz napon tuli, de 20 napon belüli gyógytartamot igényelt sérülést okoztak stb. Indokok: I. Mikor a biróság a vád tárgyát képező bűncselekmények elbírálását Ítélkezése tárgyává tette, mindenekelőtt döntenie kellett azon kérdés felett, amelyet ugy maguk a vádlottak, mint a védelem a bíróságnak hatásköre ellen a törvényhozás |tagjait megillető mentelmi jogra való hivatkozással a tárgyalás folyamán kifogás formájában felvetettek. Abban a kérdésben, vájjon az országgyűlés tagjait megillető immunitás («feltétlen íeleletmentesség») az országgyűlési tagnak mint ilyennek csakis nyilatkozatára avagy egyéb cselekményére is kiterjed-e, és vájjon csak a szóval elkövetett cselekmény van-e kivonva a rendes büntetőjogi üldözés alól, a vagy a tettel elkövetett cselekmény is ugyanoly megitélés alá csik-c: a kir. törvényszék arra az álláspontra helyezkedett, hogy ezt a kérdést illetően az illetékes tényezők kijelentéseiben — tudniillik a törvényhozó testületek eddigi határozataiban — állandóan megnyilvánult jogi köztudat tételes törvény hiányában a szóbaiiforgó mentesség terjedelmére nézve kivéti nélkül azt az elvet fogadta el alapul, amely a magyar országgyűlés képviselőházának 1867 november 13-án (az úgynevezett «Böszörményi eset»-ből kifolyólag) kelt elvi jelentőségű határozata 1. pontjában jutott kifejezésre. Kz elvi jelentőségű házhatározat értelmében pedig az országgyűlés tagját megillető mentelmi jog hatálya kettős irányban ismerhető fel: 1. az országgyűlési tagnak oly nyilatkozatára és tettére, amely miatt a bűnvádi eljárás egyszer és mindenkorra ki van zárva, mert azért az országgyűlési tag csak a háznak tartozik felelettel; 2. oly nyilatkozatára és oly cselekedetére, amelyre nézve a bűnvádi eljárás e mentelmi jog felfüggesztésétől feltételezetten megindítható. Az első pont alá tartoznak tehát azok a nyilatkozatok és cselekedetek, amelyeket az országgyűlés tagja eme hivatása teljesítésével összekötött működése körében tesz, illetőleg követ el, a második pont alá pedig a Btk. rendelkezéseibe ütköző azok a cselekmények esnek, amelyeket az országgyűlési tag ebbeli hivatásának körén kivül követ el. Közömbösnek tekinti a biróság azt, hogy az 1867: XII. tcz. 47. §-a a közös ügyek tárgyalására kiküldött országos bizottságok tagjai mentelmi jogának oly meghatározását nyújtja, amely a szöveg szószerinti értelmében csak a "nyilatkozatokéra terjeszti ki a szóbanforgó jogot, mert a fentebb említett és a jogi köztudatba átment magyarázat nem ellenkezik 17j Döntrcnytár XVI. 12