Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár. XXI. kötet-első fele 1914-1915 (Budapest, 1916)

247. g. 161 247. §., Bn. 45. §. 352. I. A Btk. 247. §-a alá eső csábítás az akarat elhatározására közvetlen befolyást gyakorló komoly törekvést feltételez; felmentették az anyát, aki elkeseredett állapotban kifakadva azt mondotta leányának, hogy nem bánja, ha tisztességtelen is lesz, csak! pénzt hozzon neki. — II. A BN. 45. §-ának 2. pontja alá eső kerités bűntettének tényálladékához elegendő a megszerzésnek vagy megszerzésre törekvésnek bármely módja; a Btk. 247. §-ában meghatározott bűntett tényálladékához a megszerzésnek egy különös módja: a csábitás szükséges; kerités bűntettében mondották bűnösnek az anyát, aki természetes leányát egy izben elvezette egy találkahelyre, ahol az már azelőtt is megforlult, más izben pedig mikor a leányért a találkahely tulajdonosa elküldött, annak az öltözködésben segédkezett. C: Az alsóbbfoku bíróságok által valóknak elfogadott tények szerint T. Katalin vádlott mondta el özv. P. Györgyné tizennégy éves természetes leányának, Sz. Annának, hogy ismer egy asszonyt, kihez urak járnak s ott sok pénzt kereshetnek a leányok, ugyancsak T. Katalin volt az, aki Sz. Annát a találkahelyekre első izben elvezette. Özv. P. Gy.-né vádlottra nézve csak az a tény van megállapítva, hogy egy izben ő vezette el Sz. Annát a találkahelyre, s hogy midőn ama hely tulajdonosa kocsit küldött Sz. Annáért ennek lakására, özv. P. Györgyné segített a leányának az öltözködésben s mondta neki, hogy a pénzt haza hozza. E tények mellett az alsóbbfoku bíróságok azzal az indokolással ítélték bűnösnek özv. P. Györgynét a Sz. Anna ellen elkövetett csábitás bűntettében, hogy az a tevékenysége, mellyel anya létére leányának a közösülés elkövetését megengedte, a találka helyét felkereste és ekként a véghezvitelt lehetővé tette, megállapítja a Btk. 247. §-ában megkívánt csábítást anélkül, hogy ehhez az akaratelhatározásra hatékony rábeszélés, kecsegtetés vagy megfélemlítés is kívántatnék, mivel az anya eleget tesz nőgyermeke csábítására, ha őt oly egyénnek ajánlja, bár tudtával és beleegyezésével, akinek az a foglalkozása, hogy helyet nyújt keresetszerü kéjelgésre, főleg ha a leány még oly fiatal és tehetetlen, mint Sz. Anna. Ha az alsóbbfoku bíróságoknak ez az álláspontja^ helyes volna, akkor a Btk. 247. §-ában meghatározott csábitás bűntettének tényálladéka, amennyiben a cselekményt a szülő a leánya ellen s önérdekből követi el, a BN. 45. §-ának 2. pontja, szerint minősülő kerités bűntettének tényálladékával teljesen TJ.j Döntvénytár XVI. 11