Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár. XXI. kötet-első fele 1914-1915 (Budapest, 1916)

1G2 Büntetőtörvénykön^ v. egybeesnék; amiből nemcsak az a visszásság következnék, iiogy a törvény ugyanazt a tettet ismételten nyilvánitja bűncselekménynek, hanem az is, iiogy a törvény egyes rendelkezése (Btk. 247. §.) szerint a cselekmény öt évig, a másik rendelkezése (BN. 4(5. §.) szerint pedig három évig terjedhető fegyházzal lenne büntetendő, ha pedig a törvény két rendelkezése közötti különbség lényege abban ismertetnék fel, hogy a csábitás büntette önérdek nélkül is elkövethető, a kerités bűntettéhez pedig az önérdek szükséges ebből az a még nagyobb visszásság következnék, hogy ugyanaz a tett önérdek nélkül elkövetve a súlyosabb, önérdekből vagy épen nyereségvágyból elkövetve pedig az enyhébb büntetési tétel alá esnék. A lényeges különbség azonban nem ebben, hanem az elkövetés módjában van. Míg ugyanis a BN. 45. §-ának 2. pontja alá eső kerités bűntettének tényálladékához elegendő a BN. 43. §. szerint a megszerzésnek, vagy megszerzésre törekvésnek bármely módja, addig a Btk. 247. §-ában meghatározott bűntett tényálladékához a megszerzésnek egy különös módja a csábitás, tehát a szó közönséges értelme szerint az akaratelhatározásnak közvetlen befolyásolása szükséges. Minthogy pedig a valóknak elfogadott tényekből azt kell következtetni, hogy midőn Özv. P. Györgyné a fentebb részletezett tevékenységet kifejtette abból a czélból, hogy Anna nevű leányának másokkal házasságon kivüli nemi közösülését előmozditsa, leánya akaratának ebben az irányban való elhatározása már meg volt, s ama tevékenység csak a kivitelt segítette elő: özv. P, Györgyné cselekménye nem állapitja meg a Btk. 247. §-ában meghatározott csábitás bűntettének tényálladékát, de kimeríti a BN. 45. §-ának 2. pontja alá eső kerités bűntettének alkotóelemeit. Ezért egyfelől a védő semmiségi panaszának a BP. 385. §-ának La) pontjára fektetett részét, mint alaptalant a BP. 437. §-ának negyedik bekezdése értelmében elutasitani, másfelől pedig az alsóbbfoku biróságok Ítéleteinek a cselekmény minősitését és a büntetés kiszabását tárgyazó részét a BP. 385. §-ának 1. b) pontja és utolsó bekezdése alapján a BP. 437. §-ának harmadik bekezdése értelmében hivatalból megsemmisíteni s a törvénvnek megfelelő ítéletet hozni kellett. (C. 1913. június 10. 4319/913. sz. I. Bt.) V. ö. a csábitás fogalmát illetőleg C 3791/1912 B. sz (Uj Dtár XIV. 223. 1.). Kerités fogalma: C. 8174/911 (Uj Dtár XIV. 248. L), C. 775/7910 (Gr. XVIII. 401. 1.). 258., 259. §§. 353. Közérdeknek kell tekinteni azt, hogy a munkások sorsa javittassék, valamint azt is, hogy a munkásosztály jogi védelemben