Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár. XXI. kötet-első fele 1914-1915 (Budapest, 1916)

172., 173. §§. 157 bérnek együttes jelenlétét gyülekezetnek lehet tekinteni. — II. A Btk. 172. $-ának második bekezdése alá eső izgatás vétségének nem tényálladéki eleme az egyenes felhívás; a gyűlöletre izgatás az ellenséges indulat felköltésére való törekvést jelenti. (C. 1913 no­vember 19. 7745. szám.) Ad I. Lásd a 342. sz. esetet. Ad II. Lásd a 339. sz. esetet ® az itt le­hívott jogyokor latot. 342. Tizenhat-tizennyolcz embernek együttléte gyülekezet a Btk. 172. $-a szempontjából; ennyi ember előtt kávéházban elmon­dott beszédet nyilvánosan tartottnak kell tekinteni azért is, mert abban a helyiségben bármikor többen is megjelenhetnek. (C. 1913 •október 22. 7080. szám.) V. ö. C. 1913. nov. 12. 7542. szám. Lásd a 341. s>z. esetet. 172. §., 75. §. 1. bek. 343. Izgatás subjectiv eleméhez elegendő a tettesnek az a tu­data, hogy kijelentései alkalmasak arra, hogy a valamely osztály­hoz, hitfelekezethez vagy nemzetiséghez tartozókban egy másik osztályhoz, hitfelekezethez vagy nemzetiséghez tartozók ellen gyű­löletet keltsenek. Erre irányuló czélzat ezen bűncselekménynek nem eleme. (C. 1914 január 27. 593. szám.) liásd a 330. sz. esetet s az itt felhívott joggyakorlatot. 172. §. 2. bek. 344. Az állami népiskoláknak oly színben való feltüntetése, hogy azokban a tót gyermekekkel megutáltatják az anyanyelvüket és bennük saját fajuk ellen gyűlöletet oltanak: a BTK. 172. §. 2. bek. szerinti izgatás. (C. 1914 június 30. 4626. szám.) V. ö.: C 8125/910 (Gr XVIII. 360. 1.). 173. §. 345. Az egyszerű felhívás arra, hogy az ellenzéki pártok köz­társasági párttá alakuljanak át, anélkül, hogy ebben messzebbmenő czélzat vagy törekvés felismerhető volna, nem állapítja meg a Btk 173. f-ába ütköző bűncselekményt. (C. 1914 október 20. 6511. B. sz.) Egy adott kormány vagy rendőrség megtámadása nem jelenti az intéz­mény, mint olyan elleni lázitást. C. 5869/907 (Uj Dtfir VIIT. 129. 1.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom