Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár. XXI. kötet-első fele 1914-1915 (Budapest, 1916)

Házado •133 Az 1909: VI. tcz. 27. §-ának ugyanis a panaszos által hivatkozott 10. pontja házadó alá nem esőknek mondja a vasutak és e^yéb közlekedési vállalatok összes üzleti épületeit, ideértve a várótermeket, irodákat, a szolga és altiszti személyzet tartózkodására kijelölt szobákat (laktanyákat) is. Nem lehet kétséges tehát, hogy az idézett pontnak szószerinti szövege a vasútnak és közlekedési vállalatoknak az épületeiről szól és az, hogy ez a pont a továbbiakban elmondja azt, hogy miket «órt ide*?» tudniillik, hogy mily épületrészeket tart ide számitandóknak, az idézett pont első mondatában foglalt azt a meghatározást, hogy az ala a pont alá a vasutnk és egyéb közlekedési vállalatoknak az üzleti épületei számitandók: nem módositja, sőt épen az a körülmény, hogy a törvény szövege az ez első mondat után következő épületrész felsorolást az «ide értve» kitétellel kezdi: világos bizonyitéka annak, hogy az épületrészek felsorolására vonatkozó részletezés az első mondatban foglalt azt az általános kelléket, hogy a törvényszakasz e 10. pontja alá eső épületeknek a vasutak és egyéb közlekedési vállalatokéinak kell lenniök, ezekre az «ide értett»-ként felsorolt épületrészekre fenn nem tartani nem akarta. A törvénynek szószerint való magyarázásából eredő ezt a szabályt csak megerősíti a 770,000/1909. pümin. szám alatt kiadott végrehajtási utasitás 37. §-ának 10. pontja, amely szintén határozottan a vasutak és egyéb közlekedési .hajózási) vállalatok összes üzleti épületeiről szól s amelynek különösen harmadik bekezdésében foglalt és pedig főképen az «állam tulajdonát képező épületekben természetben adott lakások»-ra s nemkülönben az «államvasutak kezelésében lévő magánvasutak épületeiben államvasuti alkalmazottaknak természetben adott lakásokra» vonatkozó rendelkezésekből következik, hogy -az 1909: VI. tcz. 69. §-a alapján kiadott ez- a végrehajtási rendelet is a súlyt arra fekteti, hogy a kérdéses épületeknek a vasutakéinak ée egyéb közlekedési vállalat okéinak kell lenniök. És erre az elvre lehet következtetni az 1909: VT. tcz. 28. §-ának és illetve a 77,000/1909. pümin. sz. végrehajtási utasitás 28. §-ának első bekezdésében foglalt abból a rendelkezéséből is, hogy a 27. §-ban emiitett épületeket, illetőleg épületrészeket állandó adómentesség nem illeti meg abban az esetben, ha azok a kérdéses czélra kibéreltettek vagy másoknak bérbeadattak, avagy más czélra szolgáltatnak. Azonban ennek az elvnek kell következnie nemcsak abból az általános szabályból is, hogy a kedvezményt megállapító törvényrendetkezések szorosan magyarázandók, hanem a törvénynek az indokolásából is.