Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár. XXI. kötet-első fele 1914-1915 (Budapest, 1916)

i.jQ A közigazgatási biróság pénzügyi osztályának határozatai. kalmas munkamegosztással iparczikket vagy iparczikkeket állítanak elő és nem csupán megrendelésre, hanem nagyban való eladásra és raktár számára is termelnek. A közgazdasági értelmezésnek is általánosságban megfelelő ezen fogalom-meghatározás kétségkivül reá illik a mezőgazdasági . szeszgyárakra is és avval lényegileg megegyezőnek tekinthető az ily szeszgyárakra nézve a szeszadókedvezmények föltételeit meghatározó rendelkezésekből következtetve a szeszadóról szóló 1908. évi XXVIII. törvény megállapítása is, valamint az iparfejlesztésről szóló 1907. évi III. törvényczikknek meghatározása is, mely utóbbi törvény 1. §. c) pontja az ipari szeszfőzdéket — bár mint állami kedvezményben nem részesithetőket, a — gyárak közt emliti fel. Eltekintve tehát attól, a gyári minőség meghatározására nem döntő körülménytől, hogy a mezőgazdasági szeszgyáraknak szeszadó szempontjából nyújtott kedvezmények a mezőgazdaság előmozdítását czélzó indokokra vezethetők vissza, nyilvánvalóan megállapíthatónak találta ez a biróság, hogy a mezőgazdasági szeszgyár üzemének folytatására szolgáló épületek — gyári épületek s hogy ezeknek állandó házadómentessége, amíg a tulajdonos maga a tulajdonos folytatja, az idézett törvény 27. §. 9. pontja alapján kétségtelen. A házadóról szóló idézett törvény 8. §-án alapuló alapelv azonban az, höisry minden állandó jellegű épület, ha tényleg bérbe van adva, a házbéradó alá esik. Ebből az alapelvből folyik a törvény 28. §. első bekezdésében foglalt az a rendelkezés, mely szerint a 27. §-ban említetett épületeket az állandó adómentesség nem illeti meg, ha azok másoknak bérbeadattak. Ezen általános szabály alól kivételt sem a házadóról szóló, sem más törvény a gyári épületekre nézve nem állapit meg s így kétségtelen, hogy a gyári épületek s az ilyenekül tekintendő mezőgazdasági szeszgyári épületek is, ha másnak bérbeadattak, házbéradó alá esnek. A közigazgatási bizottság határozatának az a megállapítása továbbá, hogy a mezőgazdasági szeszgyári épületek, mint gazdasági épületek, bérbeadásuk daczára nem esnek házbéradó alá: a kérdéses 28. §. c) pontjában foglalt és kivételt megállapító rendelkezésénél fogva, nem helytálló, mert a mezőgazdasági szeszgyár üzemének folytatására szolgáló épületek nem minősíthetők szoros értelemben vett gazdasági épületeknek pusztán azért, mivel a mezőgazdasági termények ipari feldolgozására szolgálnak mert ily czimen például valamely uradalom czukorrépájának, vagy burgonyájának ipari földolgozására szolgáló czukorgyár, vagy burgonya keményítőgyár épülete is, gazdasági épületnek volna a házadó szem-