Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár. XXI. kötet-első fele 1914-1915 (Budapest, 1916)

94 A m. kir. közigazg. bíróság pénzügyi osztályának határozatai. 1883 : VIII. t.-cz. 6. §. 219. Ha az életbiztositó-társaság oly életbiztosítási kötvényt vá­sárol vissza, amelyre több előleget adott, az 1883. évi VIII. t.-cz. 6. §-a szerint járó III. fokozatú illetéket az előlegül adott és a vissza­vásárláskor valósággal fizetett összegnek együttes összegéből tar­tozik fizetni. (Kb. 21,385/1913. P. sz,). A betörés ellen való biztosítás alapján kifizetebat kárösszegek után az 1883. évi VIII. t,-cz. 4. §-a szerint 1% illeték fizetendő. 9882/911 Psz. (Uj Btár XIV. 65. L). 1883 : XLIV. t.-cz. 76. §. 220. A törvény szerint jogosan foganatosított végrehajtási cse­lekmény után a végrehajtási költség az eredeti tartozás összegéből számítandó akkor is, ha utóbb jogorvoslat során a tartozás leszállit­tatott Kb: A behajtási illeték az 1883:XLIV. tcz. 7C. értelmében attól az összegtől számítva jár, amely összeg erejéig a végre­hajtási eljárás, tehát a zálogolás vagy árverés foganatosíttatott, azt pedig hogy a behajtási illeték a törvényszerűnél maga­sabb mértékben, vagy pedig nem azon összeg erejéig számít­tatott volna fel, amily összeg erejéig a végrehajtási eljárás, tehát a zálogolás vagy árverés foganatosíttatott, maga a pa­naszos sem állítja s igy a panasznak helyet adni azért sem lehetett, mert az a körülmény, hogy a törvény szerint jogosan foganatosított zálogolás alapjául szolgált adóösszeg, birtokon kívüli jogorvoslat alapján utóbb leszállittatott, a behajtási illeték jogosságát nem érinti, azt pedig a panaszos sem ál­lítja, annál kevésbbé igazolja, hogy a végrehajtási cselek­mény foganatosításakor tartozása nem tett volna ki olyan ösz­szeget, amily összeg erejéig ellene a végrehajtási cselek­mény tényleg is foganatosíttatott. (Kb. 9481/914. P. sz.) 1894/XXVI. t.-cz. 10. §. 221. A feltételesen meghozott mulasztási ítélet után az ítéleti illetéket csak akkor kell leróni, ha az Ítélet feltétlenné vált. Kb: Sem az 1893. évi XVIII. tcz. sem az 1912. évi VII. tcz. 18—21. §-ai nem tartalmaznak oly intézkedést, mely sze­rint a meg nem jelent peres féllel szemben a mulasztás kö­vetkezményei alkalmazhatók volnának oly időben, midőn a vétiv be nem érkezte miatt a bíró által el nem bírálható, hogy mulasztás tényleg fenforog-e, vagy nem. A beszerzett per-

Next

/
Oldalképek
Tartalom