Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár. XXI. kötet-első fele 1914-1915 (Budapest, 1916)

Bélyeg- és illetékszabályok. 95 iratok szerint 1912. évi deczember 31-én mulasztási Ítélet van ugyan feljegyezve a kereseti példányon, de «a vétivtől függően", miből nyilvánvaló, liogy a tárgyaláson meg nem jelent alperes vétive a tárgyalás napjáig nem érkezett be, tehát mulasztási Ítélet nem lett volna hozható. Joggal vitatja tehát panaszló, hogy a tárgyalás napján az Ítéleti illetéket nem volt köteles leróni és hogy midőn a feltételesen meghozott Ítélet feltétlenné vált, az 1894. évi 26. tcz. 10. §-ának utolsó bekezdése lett volna vele szemben alkalmazandó, vagyis az Ítéleti illetéknek három nap alatt leendő lerovására ajánlott levélben lett volna felhívandó. (Kb. 17,529/1913. P. sz.) Az 1894: XXVI. t.-cz. 10. §. második bekezdése rendelkezéséből folyőlag, ha a bíróság — a rendes eljárás kivételével — határozathozatalakor jelen nem ievö és a bélyegilleték lerovására köteles peres felet a bélyegilleték beszolgáltatására nem hivja fel, ez a fél az ítéleti illeték lerovásának elmulasztása miatt felmerült illetékkel nem terhelhető. 15890/97 (Uj Dtár X., 337. 1.). 1894 : XXVI. t.-cz. 16. §. 222. Ha a bíróság előtt kötött egyezség nemcsak a keresettel, hanem a viszontkeresettél peressé tett kérdést is megoldja, az egyezség után járó illetéket nemcsak a kereset,, hanem a viszontkereset tárgyának értéke után is le kell róni. (Kb. 30152/1912. P. ez.) V. ö.: 4235/905 (Uj Dtár X. 338. 1.). 1894 : XXVI. t.-cz. 17. §. 223. Ha valaki az ingatlan tulajdonjoga iránt ellene indított perben az ingatlan birtokát nem viszonkeresettel kéri megítélni, hanem eziránt külön pert indít, a határozati illetéket mind a kétí per tárgyának értéke után külön-külön le kell róni akkor is, ha a bíróság a pereket egyesíti és egy ítélettel dönti el. (Kb. 14636/1912. P. szám.) V. ö.: Kb. 9047/411. Psz. (uj Dtár XV. 58. 1.) s az itt felmerült joggyakorlattal. 1898 : XXIII. t.-cz. 47. §. 224. Az országos központi hitelszövetkezet kötelékébe tartozó hitelszövetkezetnek a telekkönyvi hatósághoz intézett beadványa akkor is illetékmentes, ha abban nem csak a maga, hanem egyúttal adósa javára is kér telekkönyvi bekebelezést. (Kb. 12500/1914. P. szám.)