Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

Btk. 42—43. §§. 71 a. kelt I. M. rendelet, R. T. H. 545. lap; és I. K. V. 356. lap) értelmében kiváló gond fordítandó a következőkre: 1. Az állításra kötelezett letartóztatottat a fogház főnöke (kir. ügyész, kir. járásbiró), az összeíráshoz szükséges adatok közlése mellett, a letartóztató hely törvényhatóságánál bejelenti. Ennél jelenti be később más letartóztató intézetbe szállittásái is. 2. Az állításra kötelezett korban lévő vagy állítási kötelezettségének még megfelelni tartozó letartóztatottat vagy feltételes szabadságra bocsátottat nem lehet a sorozó-bizottság elé vezetni; de büntetésük megszüntet a főnök közölni tartozik azzal a törvényhatósággal, melynek területén a letartóztató intézet létezik. 3. A letartóztatott vagy feltételes szabadságra bocsátott népfölkelésre kötelezettet, időszaki személyes jelentkezés helyett, a fogház főnöke (kir. ügyész, kir. járásbiró) írásban jelenti be és pedig a letartóztatottakat azon népfölkelö járásparancsnokságnak, melynek területén a letartóztató intézet fekszik; a föltételes szabadságon levőket pedig a tartózkodó hely szerinti népfölkelö járásparancsnokságnak. A bejelentésekre a letartóztató intézet községi elöljáróságánál ingyen kapható „Jelentkező lap"-ok használandók. 4. Oly egyéneknél, a kik a hadsereg, haditengerészet, honvédség vagy csendőrség tényleges vagy nem tényleges (szabadságolt tartalékos, szolgálaton kívül vagy nyug:li.!af) állo-nányába tartoznak, a törzskönyv 25-ik rovatába a csapattesten kívül belejegyzendö még: a rendfokozat, sorozási évszám és az állomány neme és ugy a befogadás, valamint a kiszabadulás felöl a csapattest (nyilvántartó hatóság, hadkiegészítési és honvédkiegészitö parancsnokság) értesítendő, és pedig a kiszabadulástól ezt lehetőleg egy hónappal megelőzően annak a közlése mellett, hogy az illető egyén leendő tartózkodó helyéül mely községet jelölt meg. 42. §. Fogházra itélt, de életük huszadik évét tul nem haladott egyénekre nézve javításuk czéljából a bíróság itéletileg elrendelheti: hogy hat hónapnál tovább nem terjedő büntetésüket, vagy ha az tovább terjedne, annak egy részét, — mely azonban hat hónapot tul nemhaladhat, — magánelzárásban állják ki. A bíróság az ítéletben azt is kimondhatja, hogy az ily ifjú egyének magánelzárás helyett javító-intézetbe szállíttassanak, sőt azt, — ha az ítéletben ki nem mondatott, — de a javítás tekintetéből czélszerünek mutatkoznék, a felügyelő-bizottság ajánlatára az igazságügyi miniszter elrendelheti. 1. E §. a Bn. II. fejezetének (15—35. §§.) hatálybalépése napján, tehát 1910. év jan. 1-én, hatályát vesztette. 43. §. A felügyelő-bizottság tagjai: a törvényszék elnöke, illetőleg helyettese, a királyi ügyész, illetőleg királyi alügyész; az igazgató (felügyelő), a lelkész, a tanitó, 'ovábbá a törvényhatóság közigazgatási bizottsága által megválasztott két egyén. Határozathozatalnál, a mely a járásbirósági fogházban letartóztatott ifjú egyénnek javitóházba szállítását tárgyazza, az illető járásbiró is meghallgatandó. 1. E § 2. bekezdése a Bn. 31. S-a folytán hatálytalanná vált. Az első bek. összefügg a közvetítő intézetbe való helyezéssel (46. §.) és a feltételes szabadonbocsájtással (48. §.) 2. A felügyelő-bizottság feladata és eljárása tárgyában az 1880. évi 2106. számú rendelethez l-l. alatt csatolt utasítás' (M. ig. r. gy. VI. 143.) intézkedik. 3. Ez utasítás rendelkezései a következők: 1. Mig az 1876:VI. t.-cz. 37. S-a a közigazgatási bizottságok kebeléből megalakult börtönvizsgáló küldöttségek feladatául azt tűzi ki,