Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

72 Btk. 43. §. hogy a börtönök és fogházak állapotát általánosságban, vagyis oly czélbóf vizsgálják meg, ha vájjon megvannak-e azokban mindazon kellékek, a melyek a szabadságvesztés-büntetések czélszerü végrehajtásához megkívántatnak: -addig az 1878:V t.-cz. 42., 4G. és 48. §-ai világosan utalnak a „felügyelő-bizottságok" abbeli feladatára, hogy ezek, eltekintve a most emiitett általános kellékek vizsgálatától, a büntető-rendszer erkölcsi hatását a letartóztatott egyes egyéneken figyeljék meg s az igazságügyminiszteriumhoz felterjesztendő javaslatok alakjában jelöljék ki azon egyéneket, kiknél az irányukban alkalmazott büntetés üdvös hatását oly mérvben látták kifejlődve, hogy ez által a törvényes kedvezményekre, u. m. a közvetítő- vagy javítóintézetbe való szállításra, esetleg feltételes szabadonbocsátásra érdemeseknek tarthatnak. 2. Felügyelő-bizottság minden kir. törvényszék székhelyén alakul. Ennek tagjai: a) a kir. törvényszék elnöke, akadályoztatása esetén pedig annak helyettese, b) a kir. ügyészség főnöke vagy annak helyettese (alügyész), c) minden egyes letartóztatási helyre nézve az annak közvetlen igazgatásával megbízott tisztviselő (fegyintézeti vagy kerületi börtönigazgató), d) az országos fegyintézeteknél, kerületi börtönöknél s utóbb a közvetítő- és javítóintézeteknél állandóan alkalmazott lelkészek, e) az előbbi ponban emiitett letartóztatási intézetekben ugyancsak állandóan alkalmazott tanítók. Mind a lelkészek, mind pedig a tanitók csak azon ügykben járhatnak el mint bizottsági tagok, a mely ügyek az általuk lelki gondozásban vagy rendes tanitásban részesített egyénekre vonatkoznak; — végre f) az illető törvényhatóság közigazgatási bizottsága által saját kebeléből választott két tag. Ha ugyanazon letartóztatási helyen két közigazgatási bizottság (megyei és városi) gyakorolja a vizsgálatot, a felügyelő-bizottságba mindegyik közigazgatási bizottság egy-egy tagot választ. 3. A felügyelő-bizottság elnöke — ki ezen bizottság megalakítását is eszközli — mindenkor a törvényszéki elnök vagy ennek helyettese. Ugyanő gondoskodik a bizottság számára jegyzőről is, kit a vezetése alatt álló kir. törvényszék fogalmazási vagy kezelési személyzetéből esetről-esetre alkalmaz, de az igazgatóval egyetértöleg azon letartóztatási hely hivatalnokai közül is alkalmazhat, a melynek helyiségeiben a bizottság működik. 4. A felügyelő-bizottság havonként legalább egyszer, és pedig minden hó első felében — az elnök által kijelölt helyen és napon -tartja rendes üléseit. Szükség esetén az elnök renkivüli ülésekre is egybehívhatja a bizottság tagjait. 5. Azon felügyelő-bizottságok, melyek hatósági területén a törvényszéki fogházon kívül még más letartóztatási hely, névszerint országos fegyintézet, kerületi börtön, államfogház, közvetítő- vagy javítóintézet is van, a törvényszéki székhelyen tartandó rendes havi ülésen felül minden második hóban a most említett letartóztatási helyeken is megjelennek. 6. A felügyelő-bizottság csak a tanácskozása helyén letartóztatottak ügyével foglalkozhatik. Kivételnek e tekintetben csak a járási fogházakban letartóztatottakra nézve van helye (I. a 12. §-t.) 7. Azon kérelmeket, illetőleg javaslatokat, melyek tárgyalását az 1878:V. t.-cz. 42., 46. és 48. §-ai a felügyelő-bizottság hatáskörébe utalják, az illető letartóztatási hely felügyelője (igazgató, kir. ügyész) az egybegyűlt bizottsági tagoknak az illető letartóztatottra vonatkozó bírósági ítéletekkel, értesítő-jegyzékkel és fegyelmi könyvkivonattal együtt bemutatja s előadásához indokolt szavazatát kapcsolja. Ezt a többi tagok rövid tanácskozása és szavazata követi. Minthogy a felügyelő-bizottságnak az elébe terjesztett ügyre vonatkozó nyilatkozata csakis pártoló vagy tagadólagos lehet: ennélfogva nézeteltérés esetén mindkét vélemény az indítványozók részéről indokolandó. 8. A bizottság megállapodása az elnök által a szavazatok többsége alapján mondatik ki. Ott, hol a szavazatok száma páros, a szava*