Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)
68 Bfck. 41. §. 229. §. önként értetik, hogy fönnebbiek szerin fenyitendö fogoly vagy rab egyszersmind kártérítésre is kötelezendő az általa vétkes vigyázatlanságból vagy szándékosan rossz indulatból a ruhaneműkön, házi eszközökön, munka-anyagokon, miiszereken, bútorokon, épületeken stb. netalán okozott károkért. 230. §. A fegyelmi fenyitö eljárást mindenkor sommás elővizsgálat előzi meg, hogy meggyőződés szereztessék arról: vájjon az illető letartóztatott a terhére rótt kihágást vagy vétséget valóban elkövette-e? Ennek befejezése és a vétség elkövetésének alanyi és tárgyi megállapítása után: a fenyitö eljárás akként eszközlendő, hogy a tárgyalás lényeges pontjai az E) alatt mellékelt minta szerint készítendő jegyzőkönyvbe röviden beíratnak. Az egyes fegyelmi fenyitési esetekre vonatkozó s a fogházfelügyelő tiszt által kezelendő jegyzőkönyvek évről-évre folyó számmal Iátandók el; továbbá a fegyelmileg fenyített vizsgálati foglyokról s elítéltekről külön-külön abc-rendben névjegyzék vezetendő, hivatkozással a fenyitö jegyzőkönyvi lajstromok folyó számaira; végül a fenyítések száma az illetők törzskönyvi lapjain is megjelölendő. A vizsgálati fogoly fenyítéséről felvett jegyzőkönyvnek a vizsgálóbíróval azonnal közlendő másolata a vizsgálati irományokhoz csatoltatik. 231. §. A fegyelmi fenyítékek közül: a megintés, dorgálás, az alsóbb munkadijosztályba való leszállítás egy havi tartamra, a böjtnek s az egyszerű fogságnak legfölehb két heti tartamra való kiszabása és sürgős esetekben a vasraverésnek elrendelése, a fogházfelügyelő tiszt fegyelmi hatáskörébe utaltathatik. Az ezeknél súlyosabb fegyelmi fenyítékek kiszabása a kir. ügyésznek (180. §.) hatáskörébe tartozik. 232. §. A fegyelmi fenyíték kiszabása és végrehajtása ellen a letartóztatottnak rendes fölebbezési joga nincsen. Ha azonban a miatt a fenyített magát méltatlanul bántva érezné: szabadsagában áll panaszát, ha a fenyítéket a fogházfelügyelö szabta ki, a kir. ügyész s illetőleg, ha a kir. ügyész által fenyíttetett, annak idején a kir. főügyész előtt előadni, a nélkül azonban, hogy netalán abbeli kijelentése által: miszerint a fenyíték kiszabása miatt panaszt fog emelni, a fenyítés végrehajtása halasztást szenvedbetne. 233. §. Ha a fogoly vagy rab letartóztatásának végső napjaiban, vagy épen utolsó napján követne el valamely vétséget, ugy, hogy a reá rótt fegyelmi fenyítés rajta már végrehajtható nem volna: akkor az ily letartóztatott, megfenyités végett, a rendes bíróságnak adandó át. 234. §. Azon fegyelmi fenyitö hatalommal felruházott hivatalos közegnek, a ki a fenyítéket kiszabta, az is hatáskörében áll, hogy ugyanazon fenyíték egészen vagy részben elengedje vagy enyhítse, ha a vétkes valódi megbánást tanusit s ha nem lehet attól tartani, hogy a fenyíték elengedése vagy enyhítése miatt a házi rend és fegyelem hátrányt szenvedend. 235. §. Valamint a •fogházfelügyelö által gyakorolt fegyelmi hatalmat a kir. ügyésznek, ugy a kir. ügyész által gyakorolt fegyelmi hatalmat a kir. főügyésznek áll tisztében szabályszerüleg ellenőrizni s a netalán tapasztalt fogyatkozásokat s esetleg visszaéléseket hathatósan orvosolni. 236. §. Eendkivüli esetekben, midőn a fogház vagy börtön biztonsága és nyugalma nagy mérvben veszélyeztetve látszik lenni, nevezetesen zendüléskor, midőn t. i. több fogoly vagy rab a házi rend elleni szegülésre, az engedelmesség megtagadására, vagy valamely más tiltott cselekvény kivitelére szövetkezve fellázad: köteles a fogházfelügyelő ezt azonnal a kir. ügyésznek vagy helyettesének feljelenteni s addig is a zendülés elnyomására szolgáló és szükséges intézkedést megtenni s ha más eszközökkel a lázadók megfékezhetök nem volnának, a fogház és börtön örizetére rendel örséget vagy a legközeleob állomásozó katonai erőt (honvédséget) is tettleges közbelépésre felszólitni. Az ily esetről azonban a kir. főügyésznek s ez által a kir. igazságügyminiszteriumnak azonnal jelentés teendő. 5. A fogházrendtartás 219. §-át az 1893. évi 16.821. sz. r. (M. ig. r. gy. VI. 327.) következőleg egészítette ki: A kir. ügyészek mint elsőfokú fegyelmi hatóságok a fogházfelügyelö irányában a fegyelmi büntetések bármelyikét alkalmazhatják, de
