Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

Btik. 41. §. 69 ha az áthelyezést, a rangbéli lejebbitést, vagy a hivatali állás elvesztését állapítják meg fegyelmi büntetésül, ez esetben az 1876. évi 24.429. sz. r. 9. §-ának megfelelőleg kötelesek hivatalból felülvizsgálat végett az ügyet a másodfokú fegyelmi hatósághoz felterjeszteni s az emiitett fegyelmi büntetések valamelyikét megállapító határozatot csak akkor hajthatják végre, ha az a harmadfokú fegyelmi hatóság által helybenhagyatván, jogerőre emelkedett. Ezek szerint a hivatkozott rendelet által a kir. ügyészeknek fegyelmi hatásköre a fogházfelügyelökkel szemben a legsúlyosabb fegyelmi büntetések kimondására is kiterjesztve lóvén: ennek következtében az 1874. évi 696. számú igazságügyminiszteri szabályrendelet 219. S-ának módosításával a kir. ügyészeknek mint elsőfokú fegyelmi hatóságoknak fegyelmi hatáskörét a fogházőrmesterek, rendes nöfelügyelők és munkavezetők, valamint a fogházőrökkel szemben is ezennel akként terjesztem ki, hogy a kir. ügyészek a most nevezettek ellen az imént hivatkozott szabályrendelet 216. §-ában felsorolt bármely fegyelmi büntetést alkalmazhatnak, de ha a fogházőrmesterek, rendes nőfelügvelők és munkavezetők ellen a rangbéli lejebbités, vagy az állás elvesziését, a fogházörök ellen pedig az állás elvesztését mond iák ki, kötelesek határozatukat hivatalból felülvizsgálat végett a másodfokú fegyelmi bírósághoz (kir. főügyészhez) felterjeszteni s ezen fegyelmi büntetéseket csak akkor hajthatják végre, ha határozatuk ezen felsőbb hatóság által helybenhagyva, jogerőre emelkedett. E rendelkezés a közig, bizottságnak az igazságügyminiszterium ügykörét érintő hatásköréről szóW 1876. évi 24.429. sz. r. (M. ig. gy. VI. 318.) folyománya. 6. A fogházrendtartás 225. és 226. §-ait az 1881. évi 34.560. sz. rend. (M. ig. r. gy. VI. 321.) következőleg módosította: A fogházbüntetésre Ítéltek irányában ezentúl a következő fegyelmi fenyítékek alkalmazandók: 1. megintés, 2. dorgálás, 3. a kedvezmények elvonása, 4. a munkajutalom leszállítása vagy teljes megvonása, 5. a sétaidő leszállítása, 6. egyszerű és szigorított magánelzárás, 7. lábbilincs vagy karperecz. Ezen fegyelmi fenyítékek végrehajtásának módjára nézve irányadásul a következő utasítás adatik: A megintés atyai hangon történik és a fegyelmi jegyzőkönyvbe fel nem vétetik; a dorgálás ellenben és a többi fegyelmi fenyítékek a szigor jellegével birnak és az e czélra tartandó külön fegyelmi jegyzőkönyvbe pontosan beíratnak. A kedvezmények elvonása nemcsak a tulajdonképeni kedvezmények megszorítására, hanem ezeknek teljes eltiltására is, valamint a levélírás és látogatás elfogadásának korlátozására kiterjedhet. A munkajutalom leszállítása fokozatosan a magasabb munkajutalom-osztályból az alsóbba történik, annak teljes megvonása csak a legalsó munkajutalom-osztályban levő foglyot érheti. Ez a kihágás nagyságához képest hosszabb vagy rövidebb időre, de legfölebb hat hónapra terjedhet. A naponkénti két órai sétaielő minden másodnap s négy havi időtartamon át egy órára szállítható le. A magánelzárás hat hétre terjedhet és súlyosbítható: a) munkamegvonással egy héten át; b) az ágyneműnek három hétre való elvételével, azonban téli hónapokban a pokrócz meghagyandó; c) zárka elsötétitéssel (sötét fogság), mely hat egymást követő napnál tovább nem tarthat. Fegyelmi magánelzárás alatt a fogoly ima-, esetleg iskolai könyvön kivül egyéb olvasmányt nem kaphat. A lábbilincs vagy karperecz alkalmazásának csak a biztonság veszélyeztetése esetében s ellenszegülésnél vagy fenyegetődzósnél van helye s azonnal leveendő, a mint a biztonság helyreállt vagy a fogoly lecsillapult. A börtönbüntetésre itélt, de a büntető-törvénykönyv 36. s-a alap-