Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

Btk. 41. §. 65 megengedi, részben magán-, részben közös fogságban hajtatik végre. E részben és pedig tekintet nélkül a börtönbüntetés tartamára, a 132. §. rendelkezései irányadók. A magánelzárásban levők a kir. ügyész, a lelkész, orvos, fogházfelügyelö és a fogházörmester által minél gyakoribb látogatásban részesitendök. 171. §. A börtönbüntetésre ítéltek kivétel nélkül rabruhába öltöztetendök. (29. §.) 172. §. A rabok élelmezése kivétel nélkül a fogházi étlapban előirt ételekből áll. (36. §.) 173. §. Minden munkaképes rab különbség nélkül munkára kényszeríttetik. 174. §. A fogházban előforduló tisztátlanabb és nehezebb munkákat a rabok végzik. 175. §. A rabok rendszerint csak rokonaikhoz intézhetnek és pedig havonkint egy levelet. Ugyancsak ily időközökben fogadhatják rokonaik látogatását is. 176. §. Rabok a 37. §-ban foglalt feltételek alatt minden két hétben részesíthetők egy félliter borban. 177. §. A fogházi könyvtárból nyert olvasmányokon felül könyvet vagy folyóiratot csak munkakeresményükből szerezhetnek be. Ezeknek megválasztása azonban a kir. ügyész hozzájárulásával történjék. 178. §. A visszaeső rabok a magánelzárás tartama alatt csak a harmadik év lefolyása után kaphatnak olvasmányt. 4. Az 1874. évi 696. sz. rendelet érvényben maradt szakaszai, vagyis a fogházrendtartás III. része a fogházakra és börtönökre való felügyeletről (179—205. §§.), a fogháznál alkalmazott személyekről (206— 213. §§.), s a fegyelmi hatalom gyakorlásáról (214—236. §§.) intézkedik. Az utóbbi fejezet rendelkezései a következők: Fegyelmi hatalom a felügyelő személyzet tagjai fölött. 214. §. A kir. bíróságok fogházainál és börtöneinél rendszeresen alkalmazott felügyelő személyzetnek tagjai, névszerint: a börtönőr, a munkavezető, nöfelügyelö, börtönmester és a fogházfelügyelő fölött a fegyelmi hatalom a fogházfelügyelő tiszt, a kir. ügyész, kir. főügyész, s illetőleg a kir. igazságügyminiszterium által gyakoroltatik. 215. §. A felügyelő személyzet tagjai közül fegyelmi vétséget követ el mindaz: a) a ki az utasításokban eléje szabott kötelességeket feltűnően pontatlanul vagy hanyagul, vagy gyáván teljesiti; b) a ki szolgálatát, habár csak félnapon által is, teljességgel elmulasztja, a néíkül, hogy vagy netaláni betegségét idején bejelentette vagy elmaradására előre engedélyt nyert volna, vagy máskülönben ebbeli mulasztását alaposan igazolni tudná; c) a ki fölebbvalóinak a köteles engedelmességet megtagadja; d) a ki a fennálló szabályokkal és házirenddel össze nem férő viseletet tanusit, például ha részegeskedik, káromkodik, kicsapongó stb. vagy a szabályokat gondatlanságból vagy hanyagságból megszegi; e) a ki az államkincstárt vétkes vigyázatlanságból bármiként megkárosítja; f) a ki az utasításában világosan benfoglalt tilalmakat áthágja, különösen pedig: g) a ki a fogolytól vagy rabtól az annak járó táplálékot saját hasznára megvonja; h) a ki a foglyot vagy rabot önhatalmúlag sanyargatja, vagy elegendő ok nélkül bántalmazza, a nélkül, hogy ezen eljárása az erőszak bűntettébe (1871:VIII. t.-cz. II. fej. 15. §.) menne át; i) a ki valamely fogolytól vagy rabtól, vagy hozzátartozóiktól annak érdekében akár önmaga, akár családtagjai utján bármi jutalmat vagy ajándékot elfogad; valamint az is, a ki a fogolylyal vagy rabbal közvetlenül vagy közvetve adás-vételi vagy csereviszonyba lép; k) a ki valamely letartóztatott érdekében felsőbb engedelem nélkül valamit ki- vagy beszállít, a tiltott tárgyakat ki- vagy becsempészi, vagy a csempészetet elősegíti; Büntető Törvény. B