Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

66 Btk. 41. §. 1) a ki az élelmezési vagy munkabérlötől s egyéb vállalkozóktól vagy az ezekhez tartozóktól az államkincstár vagy a letartóztatottak hátrányára ajándékot vagy jutalmat fogad el; m) a ki valamely fogolylyal vagy rabbal nyilván összejátszik, a ki a büntetövizsgálat meghiusitását, vagy a fogoly vagy rab megszokásét habár csak vigyázatlanságból is előmozdítja; végül n) a ki a foglyok vagyrabok lázadási vagy szökési szándékáról tudomással birván, azt idején feljelenteni elmulasztja, vagy a ki a zendülök ellen kirendeltetvén, vagy ört állván, az erőszakos kiszabadulást, a merénylőnek szökését a rendelkezésére álló minden megengedett eszközzel bátran meghiúsítani tettleg nem törekszik. 216. §. A fegyelmi vétség fenyítése a fogházfelügyelő tisztet, a börtönörmestert, nöfelügyelüt s munkavezetőt illetőleg: a) a szóbeli rosszalás négyszem között; b) az írásbeli rosszalás; e) az írásbeli feddés; a rangbéli lejebbités; e) állásának elvesztése. A börtönőrt illetőleg pedig: a) a szóbeli rosszalás négyszem között; b) az Írásbeli feddés; c) szóbeli feddés az őrszemélyzet előtt; d) a szabad idő elvonása egy vagy több napra; e) nehezebb vagy tartósabb szolgálatokra való szorítás 24 órától 8 napig; f) fogság, mely 24 órától 2 hétig terjedhet súlyosbítás nélkül vagy súlyosbítással; végül g) állásának elvesztése. A fogházfelügyelő tiszt és a börtönmester fegyelmi fenyítékül más börtönhöz is, esetleg saját költségükön, hivatalból áthelyeztethetnek. 217. §. Hogy ezen fenyítékek közül melyik alkalmaztassék, az a kihágás vagy vétség nagyságához, netaláni ismétléséhez, a már alkalmazásba vett enyhébb fenyítékek eredménytelenségéhez, úgyszintén a vétségből származó hátrányokhoz s a vétkes minőségéhez képest határoztatok meg; mindenesetre azonban — tekintve a nevezettek állásával egybekötött felelősséget, szolgálatuk természetét s az irányukban folyton gyakorlandó katonaszerü fegyelmet — szigorú, gyors és lehetőleg hatályos fenyítésnek van helye. 218. §. A fogházfelügyelő tisztnek fegyelmi fenyitési hatalma a börtönmester irányában a szóbeli rosszalásra, — a nöfelügyelö és munkavezető irányában a szóbeli rosszalásra, az Írásbeli rosszalásra, — a börtönörök irányában pedig a szóbeli rosszalásra, Írásbeli feddésre, nehezebb vagy tartósabb szolgálatokra való szorításra és négy napig tartható fogságfenyiték kiszabására terjed ki. Ha a vétség természete és a fenforgó körülmények súlyosabb fenyítékek kiszabását követelik: a fogházfelügyelő tiszt további fegyelmi eljárás végett az ügyet haladéktalanul a kir. ügyésznek tartozik feljelenteni. 219. §. A kir. ügyész (180. •§.) fegyelmi fenyítő hatásköre: a fogházfelügyelő, a börtönmester, a rendes nöfelügyelö és munkavezető irányában pedig — a végelbocsátás kivételével — valamennyi fenyíték alkalmazhatására kiterjed. Ezeken felül sürgős esetekben állásától és fizetésétől valamennyit felfüggesztheti s ideiglenesen más vagy mások által helyettesitheti, sőt az ideiglenes minőségben alkalmazott nöfelügyelöt, munkavezetőt s börtönört azonnal el i sbocsáthatja.* 220. §. A fegyelmi fenyítékek kiszabása körüli eljárás — a szóbeli rosszalás kivételével — mindenkor jegyzőkönyv felvétele mellett történik, mely rendszerint az alább következő 230. §-ban meghatározott minta szerint eszközöltetik. A rendes börtönőr, munkavezető, nöfelügyelö és börtönmester végelbocsáttatásának kimondása a kir. főügyészséget illeti, melyhez a fegyelmi jegyzőkönyv a kir. ügyész véleményes jelentésének kíséretében a vizsgálat befejezésétől számítandó 48 óra alatt felterjesztendő. A fegyelmi vizsgálat alá vett egyénnek teljes jogában és szabadságában áll, a védelmére felhozható indokokat és érveket a jegyzőkönyvbe vétel végett előadni, bizonyítékokkal lépni fel, tanukra, szakértőkre hivatkozni s azok kihallgattatását kérni; szabadságában áll továbbá a fegyelmi határozat ellen felsőbb helyen panaszt is emelni, de a kiszabott fenyítés ellen oly rendes felebbezési jogorvoslattal nem élhet, melyet a fegyelmi határozatnak és a határozott fenyíték végrehajtásának közbevethetne s az utóbbi elhalasztását előidézhetné. A fegyelmi fenyíték végrehajtása az illető utasításokban előadott esetekben fenforgó kártérítési kötelezettséget nem szünteti meg. 221. §. A fogházfelügyelő tiszt súlyosabb fenyítésének: hivatalból * Ezt az 1893. évi 15.821. sz. ig. m. r. kibővítette (lásd alább).