Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

Üres lap

ut. 1. §. 733 körülmény is, hogy panaszos a vádlottól nyert előlegeket huzamos időn át kamat nélkül használhatta és igy, ha vádlott némi, a kereskedelmi életben szokatlan előnyöket kötött is ki magának az áxuszerzési kötésekben: ezek az általa elvesztett kamatjövedelem ellenértékeként, tehát nem jogtalan nyereségként jöhetnek tekintetbe. Mindezek folytán vádlott felmentendő volt. (C. 4113/98. M. f. h. X. 689.) 10. Sértettek nem saját termésüket, hanem a termelő megjelölése nélkül, általában adtak el búzát vádlottnak, oly megállapodás mellett, hogy vádlott abban az esetben, ha sértettek a búzát az annak szállítására meghatározott időben nem szállítanák, jogosítva van az eladóktól kapott üres váltókat a buza piaczi árának megfelelő összegről kitölteni s birói uton érvényesíteni, a mint a vádlott a nem szállított búzamennyiség tekintetében meg is tett. Minthogy e szerint vádlott és a sértettek közt létrejött szerződés nem kölcsön, vagy hitelezési, hanem adásvételi jogügyletek, melyeknek megkötése idején a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közti aránytalanságot előre látni már azért sem lehetett, mivel a vádlott által megvett gabona árának a szállítás idejéig való rendkívüli emelkedése előre nem volt látható: az eljárás megszüntetendő volt. (C. 7793/99. M. f. h. X. 182.) 10a. Vádlott több uzsorás kölcsönügylet létrejötte alkalmával a mostoha apósa részére a váltókat kiállította; Cs. M. által lefizetett néhány törlesztési összeget ö vett át és az apósnak uzsorából eredt több váltókövetelését saját neve alatt, de annak érdekében érvényesítette per utján: ezek a cselekmények a Btk. 69. §-a 2. pontjában meghatározott részességet állapítják meg. (C. 1900. jan. 25. 2203/899. sz.) 11. Minthogy nem lehet megállapítani, hogy Sz. M. megszorult, vagy könnyelmű, vagy tapasztalatlan volt, mikor a vádlott neki hitelezettt, vagy mikor neki fizetési halasztást adott; ugyanis a „szorultság" szó nem azonegy fogalmat fejez ki még a „szükség" szóval sem, mert csak az mondatik szorultságban levőnek, a ki elkerülhetetlen vagy fenyegető szükség nyomása alatt szenved: önként értendő tehát, hogy vádlott részéről a vád alapjául szolgáló tett a nem is létezett szorultság vagy könnyelműség vagy tapasztalatlanság felhasználása után elkövethető nem lehetett. Minthogy ezek szerint a vád alapjául szolgáló tett, az uzsoravétséghez szükséges alapfeltétel hiányában az 1883 : XXV. t.-cz. 1. §-ában meghatározott uzsora vétségét nem állapítja meg, de nem állapítja az meg a Btk. más rendelkezése szerint sem valamely büntetendő cselekmény tényálladékát, a Btk. 1. §-ának felelt tehát már a bíróság, midőn a vád alapjául szolgáló tettet a vádlott terhére bűncselekménynek nem állapította meg. (C. 6352/902. M. f. h. XIV. 457.) Vádlottak bűnössége meg volt állapítandó, mert az a körülmény, hogy sértettek anyagi romlása az özv. B. J.-nó vádlottal kötött kölcsönügyletek folytán tényleg nem következett be, sőt sértettek a vádlottól távolálló körülmények folytán gyarapodtak is, nem zárja ki az uzsora vétségének megállapítását, mert az uzsora vétségének tényálladékához sértettek anyagi romlásának bekövetkezése nem szükséges, hanem elég az is, ha a kikötött ellenszolgáltatás oly szertelen magas, hogy annak folytán okszerűen fel lehetett tenni, hogy sértettek a magukra vállalt teher súlya alatt vagyonilag tönkrementek. (C. 1902. szept. 1. 7709. sz.) 12. Ama tények, miképp a vádlott egyik esetben földmivesnek szükségletei fedezésére adott 26 korona kölcsöntőke után készpénzben 43 koronát, nyereségjutalék fejében 30 koronát és egy kaszáló használata által 210 koronát s igy hat éven át összesen 290 korona értéket, a vád alapjául szolgáló második esetben pedig szintén földmivesnek hitelezett 10Ó korona kölcsöntőke után készpénzben 30 koronát, nyereségjutalék fejében 44 koronát és egy faház értékében 140 koronát, ekként szintén mintegy hat éven át összesen 214 koronát szerzett kamat fejében, az uzsora vétségének az 1883 : XXV. t.-cz. 1. §-ában meghatározott összes alkotó elemeit magukban foglalják, mert hatálytalan a védőnek a semmiségi panasz indokolásában és a mai tárgyaláson felhozott érvelése, mintha vádlott uzsorát nem követett volna el, mivel a fenjelölt szolgáltatásokat a hitelezéskor nem kötötte ki, minthogy annak megállapítása mellett, hogy a vádlott a fenjelölt túlságos mérvű vagyoni előnyöket a hitelezési viszony tartama alatt tényleg szedte, annak megállapítása, vájjon amaz előnyöket már a hitelezéskor kikötötte-e vagy sem, teljesen közömbös. (C. 7906/902. M. f. h. XIV. 458.)