Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)
Btk. 34. §. 33 azonban az igazgató az intézeti hivatalnokok bármelyikét — felelősség terhe alatt — azonnal íelíüg-gesztheii. Ez esetben az igazságügyminisz teriumhoz rögtön jelentést tesz. A házi-tanács. 84. §. A fegyintézetek magas erkölcsi feladatának megvalósítása csak az intézet hivatalnokainak jóakaró, erélyes és egyértelmű közreműködése mellett remélhető. Ily közreműködés azonban csak a vei ... nyek és nézetek szabad nyilvánítása és a szerzett tapasztalatok megvitatása és közös felhasználása által jöhetvén létre, e czélra minden intézetben házitanács alakittatik, és pedig a következő módon: A tanács elnöke az igazgató, jegyzője, az első iiódatiszt, tagjai az ellenőr, a gondnok, az intézeti lelkészek, az orvos és a tanító. 85. §. A házitanács minden hónak második napján s ha erre ünnep esnék, harmadikán az igazgató hivatali szobájában rendes ülést tart; azonban szükség esetén az igazgató által rendkívül is összehívható. Az ülésen minden tag köteles megjelenni, ha csak távollétét alapos okkal kimenteni nem tudja. 86. §. A házitanácsban a következő tárgyak a következő sorban tárgy altatnak: 1. A beérkezett fontosabb rendeletek olvastatnak fel és azután az igazságügyminiszterium által az igazgatóhoz véleményadás végett leküldött tárgyak vitattatnak meg. 2. Az igazgató előadja a lefolyt hóban beszolgáltatott fegyenczekről való véleményét; azután pedig a tanács tagjai adják elő azok jelleméről, a magánelzárásnak rájuk gyakorolt hatásáról szerzett tapasztalataikat; továbbá tanácskoznak még a fegyenczek osztályozásáról és a munkához való beosztásáról és végül az intézetben előfordult nevezetesebb eseményekről. 3. A lelkészek előadják lelkipásztori működésük eredményét általában s azután annak egyesekben netán különösen észlelt hatását; továbbá elmondják véleményüket működésük akadályairól és ezek elhárításának módjáról. 4. A tanító jelentést tesz az oktatás sikeréről és az egyesek által tanúsított különös szorgalomról vagy hanyagságról; előadván egyszersmind a fegyintézeti oktatás emelését czélzó kívánságait. 5. Az orvos kifejti nézetét az intézet egészségi állapotáról és az étkezésnek, munkáltatásnak, időjárásnak vagy bármi más természeti és helyi oknak arra gyakorolt befolyásáról. Végül felemlíti az általa tapasztalt hiányokat és azok orvoslására kívánatos intézkedéseket. 6. Az ellenőr, gondnok vagy esetleg az iga/unió előterjeszti a/, intézet ipar- és üzletviszonyainak kedvező vagy keü\ ezotlen állapotát és az erre netán befolyással volt körülményeket. Ugyanekkor a valamely iparágnak nagyobb vagy kisebb terjedelemben leendő folytatására vagy teljes megszüntetésére, vagy uj iparágak meghonosítására vonatkozó javaslatok is előadandók. 7. A tagok a kiszabadulandó fegyenczek magaviselete felöl szerzett tapasztalataikat is előadják. 8. Végül a tanács a netán eléje terjesztett kegyelmi folyamodványok iránt mond véleményt és általában minden, a fegyház ügyével rokonságban álló tárgy felett eszmecserét indit. 87. §. A tanácskozás az illetőnek előadásával kezdődik, mire nézeteit előadhatja mindenki; az ellenvetésekre és kifogásokra az előadó válaszol s igy felváltva a kölcsönös eszmecsere az ügy tisztába hozataláig, vagy az ellenkező nézetek kitudásáig tart. Ezek után az elnök felhívására a vitatkozásban részt nem vevők is* röviden kijelentik, hogy melyik nézet, vélemény vagy ajánlat mellett vannak. 88. §. A tárgyalás főbb mozzanatairól jegyzőkönyv készítendő, melyben a nézetek netaláui különbözései, valamint a vitatkozás eredménye is röviden megemlitendők; különben bármely tagnak jogában áll eladását utólag írásban is a jegyzőkönyvhöz mellékelni. 89. §. Az eszmecsere mindig tárgyilagosan és minden személyeskedéstől menten folytattassék. E tekintetben az elnök tapintatosságától függ leginkább a tárgyalás sikere. Büntető Törvény,
