Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

34 Btk. 35. §, 90. §. A házitanács tárgyalásairól felvett s a résztvevő tagok mindegyike által aláirt jegyzőkönyvek a főfelügyelőnek megjelenése alkalmával bemutatandók és évnegyedenkint az igazságügyminiszteriumnak felterjesztendők. 4. A fegyintézeti hivatalnokok, névszerint: az igazgató, az ellenőr, a gondnok, a tiszti Írnokok, az orvos, a lelkész, a tanító és a felügyelő személyzet szolgálati utasitásait, a melyek szintén az 1870. évi rendelettel kapcsolatban adattak ki, lásd. M. ig. r. gy. VI. 55—91. 1. 5. A fegyházra itélt egyén a bírósági fogházból csak akkor szállítandó a fegyintézetbe, ha már nincs oly függő ügye. a mely a bíróság elé való állítását vonja maga után. (8348/895. M. ig. r. gy. V. 493.) 6. A fegyenczek élelmezésére vonatkoznak a 28.295/891., a 30.405/ 891. és a 43.050/890. sz. rendeletek (M. ig. r. gy. VI; 148., 149. és 100.); gyógyszerekkel való ellátása s a gyógyszerek elszámolása iránt lásd a 7784/890. és a 37.539/892. sz. rendeleteket. (VI, 142—143. 1.) 7. A fegyintézetben alkalmazott fegyörség és a fegyenczek ruházata tárgyában lásd a 32.420/876., a fegyintézeti munkavezetők felvétele és díjazása iránt az 5677/875. számú rendeletet. (Al. ig. r. gy. VI. 178. és 185.) 8. A fegyintézeti lelkész állásáról és esküjéről lásd az 1759/887. és a 19.806/887. sz. rendeleteket (M. ig. r. gy. VI. 182.); a tisztviselők és szolgák jutalmazásáról és segélyezéséről a 17.883/873. .sz. r. (VI. 178.) 9. A fegyintézeti igazgató évi jelentésének szerkesztéséről a 42.962, 886. sz. r. szói (M. ig. r. gy. VI. 215.), a fegyintézeti pénzkezelésről a 22.602/878. és 26.008/881. sz. r. (VI. 201.) 35. §. A kik államfogházra ítéltetnek el (államfoglyok), külön országos fogházban, és a mennyire a helyi viszonyok megengedik, éjjel elkülönitve, nappal pedig többen együtt őriztetnek. Az államfoglyok munkára nem kényszeríthetők; szabadságukban áll azonban valamely, az intézet viszonyainak megfelelő, és általuk választott munkával foglalkozni; továbbá saját ruházatukat viselhetik, önmagukat élelmezhetik. A házi rend és a fegyelem, — főleg az őrizet és az intézethez nem tartozó személyekkel való érintkezés tekintetében, a fegyházra és a börtönre megállapitottaknál enyhébb szabályoknak vannak alávetve. Az államfogházban letartóztatott személyek az igazgatóság által kijelölt területen naponként két órát a szabadban tölthetnek. 1. Allamfogház van Szegeden és Váczott. (M. ig. r. gy. I. 161.) 2. Az államfogház végrehajásáról szóló 1895. évi 1140. sz. r. (M. ig. r. gy. VI. 220—228.) a következő: 1. S. A kir. bíróság által jogerejüleg államfogház-büntetésre itélt egyének e szabadságvesztés-büntetésüket vagy külön államfogházban, vagy pedig befogadásuk elrendelése előtt előterjesztett saját kérelmük folytán oly kir. törvényszéki fogházban töltik ki, melyben a másnemű szabadságvesztés-büntetésre Ítéltektől, valamint zárkájukban, ugy a séta idején is elkülöníthetők. 2. S. Az államfoglyok irányában követendő elbánásra nézve általában véve irányadó az 1880. évi augusztus hó 9-én 2106. íme. szám alatt kibocsátott utasítás 5 /. alatti melléklete, a mennyiben a fogházbüntetésre ítéltekkel való bánásmódot szabályozza, mindazonáltal a következő S-okban foglalt eltérésekkel: A büntetés megkezdésének időpontja. Befogadás. 3. §. Államfogház-büntetésre elítélteknek a fogházba való befogadása csak az igazságügyi minisztérium rendelete alapján következhetlk be. Ennélfogva a kir. ügyészek tartoznak minden oly ítéletet, mely