Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

Btk. 287. §. 405 mas szer, mert az, hogy vádlott ily szert abból a szándékból bevett volna, hogy méhmagzatát elhajtsa, bizonyítva nem lett, söt ezt a róla szóló orvosi látlelet és vélemény egyenesen megczáfolja. Ezek szerint vádlottat föl kellett menteni. (C. 9925/97. Bj. T. XXXIV. 244.) 20. Az anya, a ki a magzatelhajtási kísérlet után élve a világra jött gyermekét megöli: a magzatelhajtás kísérlete és a gyermekölés anyagi halmazatában bűnös. A ki a terhes nőnek megmondja, hogy kJ foglalkozik magzatelhajtással, mint segéd bűnös, ha a terhes nö csakugyan a megjelölt egyénhez fordul és azzal a magzatelhajtást elköveti vagy megkísérli. (C. 8755/98. M. f. h. X. 563.) 21. Vádlott a teherben levő E. A.-né és G. F.-né testén abból a czélból, hogy ezek méhmagzatát elhajtsa, ezek beleegyezésével és szándékának megfelelően oly müveletet végzett, a mely a méhmagzat elhajtására teljesen alkalmas; mind e mellett E. A.-né és G. 3.-né méhmagzatának az elvesztése más ok hatása folytán következett be. Minthogy vádlottnak e szándékos cselekménye büntetendő cselekmény tényálladékát megvalósítja, mely megkezdetett, de attól különálló oknál fogva nem fejeztetett be, olyan tény pedig meg nem állapíttatott, mely arra vallana, hogy vádlottak a megkezdett cselekmény véghezvitelétől önként elállottak, e szerint a tábla abban a kérdésben, hogy a vád tárgyául szolgáló tett megállapitja-e valamely büntetendő cselekmény tényálladékát, a Btk. rendelkezéseit tévesen nem alkalmazta. (C. 6111/901. Bj. T. XLVI. 118.) 22. Vádlott ellen a vád a Btk. 285. S-a alapján magzatelhajtás büntette miatt emeltetett. A felebbviteli tárgyaláson a főügyész a vádlottat ama cselekménye miatt, hogy méhmagzatát az árnyékszéken élve szülte meg és a köldökzsinórt le nem kötötte, miáltal a gyermek halála következett be, a Btk. 285. S-a alá eső bűntett helyett, a Btk. 290. §-ába ütköző emberölés vétsége miatt indítványozta bűnösnek kimondani. A tábla valónak fogadta azt a tényt, hogy a méhmagzat a terhesség végén élve jött a világra, de nem látta, bizonyítottnak, hogy a szülés kizárólag a vádlott által használtnak állított szer bevétele által idéztetett volna elő, ez okból felmentette vádlottat a magzatelhajtás bűntettének vádja alól, a gondatlanságból okozott emberölés vétsége miatt pedig azért nem Ítélte el vádlottat, mert a miatt vád emelve nem volt. Tekintve, hogy vádlott a miatt, hogy gondatlanul járt el, midőn a terhesség végén az árnyékszékre ülve szülte meg méhmagzatát és a köldökzsinórt le nem kötötte, mi által a gyermek halálát okozta, vádolva nem volt; tekintve, hogy ez a cselekmény a vádlott terhére rótt magzatelhajtás bűntettének tényálladékában nem foglaltatik, mert a magzatelhajtás bűntettének, mint szándékosan elkövetett emberölés vétségének tényelemeitöl lényegesen különböznek; a B. P. 325. §-a szerint pedig, oly tett, mely miatt a vádló vádat nem emelt, Ítélet tárgyává nem tehető: a tábla a büntető törvénykönyv szabályait nem sértette meg azzal, hogy az emberölés vétségét az elöl emiitett okból meg nem állapította. (C. 11.240/902. M. f. h. XIV. 216.) 23. C. E. H. 4066 C09. sz. A teherben levő nö méhmagzatának az anya beleegyezésével történt elhajtása esetén, ha ez által a teherben levő nő halála okoztatott, a Btk. 285. §-ába ütköző magzatelhajtás büntette, a Btk. 290. g-ába ütköző gondatlanság által elkövetett emberölés vétségével anyagi halmazatban áll. (B. H. T. III. 230. sz.) 287. §. Azon szülő, a ki koránál vagy állapotánál fogva önsegélyre képtelen gyermekét félreeső, vagy rendszerint járatlan helyre teszi ki, vagy olyan körülmények közt hagyja el, hogy annak megmentése a véletlentől függ: a gyermekkitétel bűntettét követi el és három évig terjedhető fegyházzal büntettetik. A ki pedig önsegélyre, koránál vagy állapotánál fogva képtelen személyt, kit ápolni köteles, vagy a ki felügyelete