Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

Blk. 280. §. désének ez Ítélet szerint való megoldása indokolt. (C. 12.630/96. sz. Bj. T. XXXIII. 23.) 8. Vádlott B. Antal és saját nejét meg akarta ölni és e szándékának kivitelét megkezdette, de az eredmény tőle független okokból be nem következett. Vádlott e szerint két ember ellen a szándékos emberölés kísérletét követte el. A Btk. 280. §-a azon esetben, ha a szándékos emberölés több emberen — mely alatt két ember is értendő — követtetett el, a büntetés kiszabására nézve az általános halmazati szabályok alól kivételt állapit meg. E kivétel, habár az egyik sértett a vádlott neje volt, a jelen esetben is alkalmazandó, miből következik, hogy a halmazairól szóló általános törvényes szabályok mellőzendők lévén: vádlott terhére egyszerűen csak a Btk. 280. S-ába ütköző szándékos emberölés kísérlete mondandó ki. Vádlottnak cselekményére a büntetési tétel helyesen a Btk. 281. S-a által megállapított kereten belül szabandó ki. Miután az egyik ölési kísérlet a második, a másik pedig a harmadik pont alapján büntetendő, az a büntetési tétel és csupán ez alkalmazandó, mely súlyosabb, még pedig azért, mert az enyhébb büntetési tétel alkalmazása esetén, büntetés alá nem kerülne a súlyosabb tételnek megfelelő cselekményben nyilvánuló bünösségi többlet. Jelen esetben a Btk. 281. §. harmadik pontja tartalmazván a súlyosabb büntetési tételt: a büntetés e pont és a 66. S. alapján volt kimondandó. (C. 9787/94. sz. Bj. T. XXXI. 17.) 9. C. E. H. 4100/896. sz. Több embernek megölése erős felindulásban nem a Btk. 280. §-a, hanem a Btk. 281. és 96. és következő szakaszai alapján az anvagi halmazat esetében követendő szabályok alkalmazásával bírálandó el. (B. H. T. IV. 313. sz.). 10. Minthogy vádlott szándéka két egyén életének kioltására irányult s minthogy a vádlottnak esetleges szándéka a többi jelenvoltakra nézve is kiterjed, a mit az a körülmény is bizonyít, hogy B. Száván súlyos sérülést is okozott, tehát kétségtelen, hogy a vádlott szándéka több ember életének kioltására irányult: vádlott cselekménye a Btk. 279., 280. és 65. §§-ainak súlya alá esik. (C. 9151/96. M. f. h. IX. 573.) 11. Vádlottak tudva azt, hogy P. Szilárd kocsijában kivüle még többen is ülnek, ölési szándékkal intézték arra a lövéseket és igy több ember életét szándékosan kockáztatták. Nem volt azonban bizonyítottnak elfogadható, hogy vádlottak e merényletet előre megfontolt ölési szándékkal követték volna el. Vádlottak cselekménye tehát a Btk. 279. és 280. §§-aiban meghatározott több ember élete ellen irányzott szándékos emberölés kísérlete bűntettének összes alkotó elemeit foglalja magában. (C. 3492/96. M. f. h. IX. 573.) 12. Tekintve, hogy a vádlott előbb menyére, aztán fiára, tehát nem egy, hanem több emberre lőtt és ekként tette a Btk. 280. §-a szerint életfogytig tartó fegyházzal büntetendő egy és oly cselekmény, melyre a halmazat szabályai nem alkalmazhatók; tekintve továbbá, hogy az életfogytig tartó fegyházzal büntetendő bűntetteknél a kísérlet büntetése a Btk. 66. a-a szerint három évi fegyháznál enyhébb nem lehet: az elsöbiróság ítéletét a minősítésre és büntetésre nézve megváltoztatni kellett. (Kir. Ítélőtábla 1797/97. M. f. h. IX. 574.) 13. Vádlott a vele szemben állott három, tehát több egyén felé négyszer lőtt forgópisztolyával; e szándékos cselekményének eredményeként G. E. a vádlott által kilőtt löveg által találtatván, tüdőroncsolást szenvedett és rövid időre ezután meghalt. Vádlottnak ez a cselekménye a Btk. 279. §-ába ütköző és e törvényszakasz szerint büntetendő szándékos emberölés bűntettét állapítja meg. De vádlott ezenfelül egy más egyénen súlyos testi sértést is okozott, míg másik két lövése nem talált, Ezek szerint vádlottnak ez utóbbi cselekménye, függetlenül attól, hogy egy embert már meglőtt, egyet pedig megsebesített a nélkül, hogy eme sebzésnek halálos kimenetele lett volna: a Btk. 280. §-a szerint büntetendő, a. Btk. 279. S-aba ütköző s a Btk. 65. g-a szerint minősülő több ember ellen elkövetett szándékos emberölés kísérletének volt minősisitendö. (C. 7763/97. M. f. h. IX. 574.) 14. Tekintve, hogy a Btk. 280. §-a nem egy uj büntetendő cselekményt, hanem egy ujabb büntetési tételt állapit meg és igy a törvény egyenes intézkedése szerint annak előfeltétele szükségképpen az, hogy a 280. §-ban meghatározott szigorú büntetési tétel alkalmaztatása esetén legalább két ember élete kioltassék, holott jelen esetben csupán egy személy öletett meg: ugyanezért a kir. ítélőtábla Ítéletének részben való