Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

Bík. 280. §. 391 vádlott azzal védekezik, hogy ö aludt és nem tudja, hogy atyja mily módon halt meg; tekintve, hogy e védekezése elfogadható nem volt, mert egyáltalában nem valószínű, hogy vádlott ne vette volna észre valamely idegen egyén behatolását és ne hallotta volna a cselekmény elkövetésének zaját; tekintve, hogy a megöltnek sem ellensége, sem vagyona nem volt és a lakásból semmi sem hiányzott: mindezekből önként következik, hogy az ölést nem idegen egyén, hanem vádlott követte el. Az ölési szándék előre megfontolására bizonyíték nem merülvén fel: a cselekményt a Btk. 279. §-a alapján kellett minősíteni, a büntetés kiszabásánál azonban alapul a 280. §-t kellett venni, mert vádlott édesatyját ölte meg. (C. 1374/92. Bj. T. XXXIV. 4.) 3. A szakértő orvos véleménye szerint vádlott kóros testi szervezeténél fogva a rendesnél izgékonyabb kedélyállapotu és igy természetes, hogy ellentálló képessége is korlátoltabb lévén, indulatait kellőképen mérsékelni nem képes. Ilyen körülmények között feltétlenül elfogadható, hogy nejének kicsapongó, feslett élete, részeges természete és annak folytonos hangoztatása, hogy őt megöli, benne neje ellen a gyűlöletet nagyban szította, elkeseredését növelte, s hogy e gyűlölet és elkeseredés lelkületét folyton izgatottságban tartotta. Habár tehát vádlott már napok előtt elhatározta, hogy nejét megöli, az ilyen lelki állapotban keletkezett szándékáról nem állitható, hogy az higgadt megfontolásnak volna az eredménye. De a cselekmény közvetlen előzményei is mind arra mutatnak, hogy vádlott a cselekvés pillanatában oly izgalomban volt, hogy tettének horderejét kellőleg felfogni nem volt képes; és igy nem lehet kétség az iránt, hogy vádlott felháborodásának és szenvedélyének hatása alatt cselekedett, midőn a szőlőben rejtve tartott forgópisztolyért ment és onnan csakhamar visszatérve, nejére addig lövöldözött, mig az holtan össze nem rogyott. V. ellenében tehát a gyilkosság büntette megállapítható nem lévén: az elsöbiróságok helyesen vonták vádlott cselekményét a Btk. 279. és 280. §§. súlya aiá. (C. 4800/95. J. K. 95. 41. sz.) 4. Minthogy vádlott a méreg beadása által, férje egészségét nem csupán megrontani, hanem ennek életét kioltani szándékozott, bár a halálos eredmény akaratán kivül s tőle függetlenül álló ok miatt nem következett be: cselekménye a gyilkosságot megalkotó ismérv, az előre megfontolt szándék meg nem állapithatása miatt, csupán a Btk. 279. §-a ütköző s a 280. §. szerint büntetendő szándékos emberölés kísérlete bűntettének minősítendő. (C. 10.412/99. M. f. h. X. 561.) 5. C. E. H. 1454/910. sz. A Btk. 280. S-a alkalmazandó abban az esetben is, ha a tettes a szándékos emberölést ideiglenesen ágytól és asztaltól elválasztott házastársán követte el. (B. H. T. IV. 378. sz.) Szándékos emberölés több emberen. 6. C. E. H. 10.584/889. sz. Két emberen elkövetett szándékos emberölés a 280. §. alapján büntetendő, mert a 279. §. egy ember szándékos megölésére 15 évi fegyházbüntetést szabván ki, két ember megölése esetén a Btk.-nek a bűnhalmazatról szóló 96. S-ának rendelkezései azért sem találhatnak alkalmazást, mivel a 100. §-ban foglalt megszorító rendelkezések szerint a határozott idejű fegyházbüntetés 15 évi tartamot meg nem haladhatván: enyhítő körülmények hiányában két emberen (e szerint kétségtelenül egynél több emberen) elkövetett szándékos emberölés büntetése 15 évi fegyháztartamban lenne megállapítható, mely büntetés súlyosító körülmények közt elkövetett két rendbeli szándékos emberölés megtorlásánál már nem lehetne megfelelő törvényes büntetés. (B. H. T. IV. 377. sz.) — Azonos határozatok: Curia 90. május 14. 3C40. (Bj. T. XX. 214.) — 2249/88. (Bj. T. XVI. 368.) 92. nov. 22. 10.356—92. nov. 2. 9808.) Ellenkezően: Nem a 280. §-t alkalmazta a Curia két emberen elkövetett emberölés esetében, hanem a 279. S-t (Bj. T. VII. 117. és 6871/84. Bj. T. IX. 210.) 7. V. a Btk. 279. §-ába ütköző s a 280. s-a szerint minősülő, de a 281. S-a szerint büntetendő szándékos emberölésnek a Btk. 65. S-ában meghatározott kísérlete bűntettében mondatik ki bűnösnek. Kétségtelen, hogy vádlott a sértetteknek (két egyén) jogtalan támadása és súlyos bántalmazása miatt erős felindulásban cselekedett s igy számbavéve a már javára felhozott enyhítő körülményeket: a bűnösség és büntetés kér-