Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

38Ö Btk. 279. §. fejezhetett be, mert a fejszének lesujtásában egy rendőr által megakadályoztatott: s igy a Btk. 279. §-ába ütköző szándékos emberölés kísérletének bűntettét követte el. (C. 12.251/91. M. f. h. V. 332.) 10. A vádlott által használt kés az emberi élet kioltására alkalmas eszköznek tekinthető ugyan, és a használt eszköz minősége, valamint a vádlott és sértett között levő rossz családi viszony stb. jogszerű következtetést engednek ugyan vonni arra, hogy vádlott sértett irányában ellenséges érzülettel viseltetett és hogy igy sértettet annak megsérelmczésére irányzott szándékkal támadta meg és bántalmazta; figyelembe véve azonban, hogy vádlott daczára annak, hogy sértett teljesen hatalmában volt, rajta mégis csak egy igen jelentéktelen, Öt nap alatt gyógyuló sérülést okozó szúrást ejtett oly helyen, hol nemesebb szerveknek sérülésétől tartani nem lehetett s hogy e szerint bánalmazása közben azt annak életétől való megfosztására irányuló szándékot eláruló módon nem fenyegette és sértettet ez egy szúráson kivül többet nem bántalmazta: ezek folytán vádlott szándékos emberölés kisérlete helyett könnyű testi sértés miatt volt elítélendő. (C. 10.533/93. Bj T. XXIX. 10.) 11. Terhelt a Btk. 279. §-a alá eső szándékos emberölésnek a 65. §. szerint mcgkisérlett büntette miatt vád alá helyeztetik, mert a rendőri elönyomozat és a vizsgálati eljárás rendén maga is beismerte, hogy a sértettel kezdett dulakodás közben zsebbeli forgópisztolyát előrántva, abból közvetlen közelről szándékosan néhány lövést tett sértett felé, mely lövések közül kettőnek lövege a s-értett kabátján, mellényén és ingén keresztül fúródva, rézsútos ferde irányban annak hátán s illetőleg bal lapoczkája alatt ,az orvosszakértői jelentés szerint nyolcz s illetőleg husz napon belül gyógyuló testi sértéseket okozott s mert a használt lőfegyver az orvosszakértöileg tett kísérletek eredménye szerint közelről elsütve, emberi élet kioltására is alkalmas eszköznek mutatkozik. (C. 5302/94. M. f. h. VIII. G59.) 12. Tekintve, hogy a kézsértés akkor keletkezett, mikor sértett a szurkálásra használt kést vádlottól elvenni megkísértette, a kézsérülés keletkezésére tehát vádlott szándékának megállapításánál nem jelentős ténykörülmény; azonban tekintve, hogy sértettnek azt az állítását, mely szerint vádlott a kést háromszor sértett hasába s kétszer pedig nyakába szúrta, a szakértői lelet határozottan támogatja; tekintve, hogy a késnek ekként sokszor ismételt szúrásra használása, figyelemmel a használat módjával felismerésre juithatott arra a czélna, t. i., hogy mindegj'ik szúrás vagy a hasat, vagy a nyakat érje, és figyelemmel a használatban kifejtett erőszak mértékére, — a meglett életkorú s kifogástalan elmetehetségü vádlott ölési szándékának meggyőző bizonyítéka: ezekhez képest a vádbeli cselekmény nom a Btk. 301. §-ába ütközik, hanem annak 279. és 65. §-ai szerint a szándékos emberölés kísérletének bűntettét állapítja meg. (C. 2427/94. Bj. T. XXIX. 10.) 13. Vádlott ellen csak az van bizonyítva, hogy midőn sértett, husvásárlás közben vele összeszólalkozott, az ennek folytán keletkezett erös felindulásban, a mészárszéfcében keze ügyébe akadt fejszét felkapva, azt az időközben 10—15 lépésnyire a székajtótól eltávozott sértett után hajitotta a nélkül, hogy ennek bármily egészségháboritását előidézte volna. Vádlottnak ez a cselekménye — testi sértés elkövetésével való fenyegetésként — csak a Kbtk. 41. §. alá eső közcsend elleni kihágásnak a tényálladékát foglalja magában. (O. 3901/95. M. f. h. VIII. 634.) 14. Vádlott madárseréttel töltött puskából lőtt azon irányban, hol panaszosok tőle 30—40 lépésnyi távolban állottak, még sem terheli vádlottat a szándékos emberölés kísérletének a büntette; mert 30—40 lépésnyi távolból madárseréttel töltött puskával emberéletet kioltani nem lehet. (C. 11.961/96. M. f. h. VIII. 630.) 15. A szándékos emberölés bűntettének kisérlete azért sem volt megállapítható, mert vádlottnak azt az állítását, hogy az általa használt forgópisztoly két tölténynyel volt ellátva, az a körülmény is megerősíti, hogy a kérdéses forgópisztoly kapcsán két töltényt szolgáltattak be a vizsgálóbíróhoz: s ha már vádlott szándéka csakugyan felesége életének kioltására irányult volna: valószínűtlennek tartandó, hogy az első lövés sikertelensége esetén, a második töltényhez ne folyamodjék; miután pedig ezt nem tette: támogatva van az a védekezése, hogy nejét a lövéssel csupán megijeszteni akarta. Másrészről azonban, ámbár vádlott cselekménye a Kbtk. 115. §-ába ütköző testi épség elleni kihágás ismérveit ls