Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

Btk. 272. §. 365 nél fogva a Curia bűnügyi tanácsainak teljes ülése határozatilag kimondja: hogy a Btk. 270. §-ának 2. pontjában megjelölt vétségek miatt egyedül a közvádló, de csak meghatalmazás folytán indítványozhatja a bűnvádi eljárás megindítását; hogy a bűnvádi eljárás megindításának indítványozására alapul szolgáló meghatalmazást, ugy a közvetlenül sértett közhivatalnok, valamint annak felettes hatósága is megadhatja. (B. H. T. I. 46. sz.) 4. Ha valaki azt állítja, hogy egy bizonyos helyiségben állomásozó huszárok loptak el valamit: akkor a Btk. 270. §-ának 3. pontja szerint ahhoz, hogy ez egyén ellen rágalmazás miatt bűnvádi eljárás folyamatba tétessék, a közös hadügyminiszter felhatalmazása szükséges. Ez esetben a kir. ügyész közreműködése okvetlen szükséges a bűnvádi eljárásnál, mert a tett hivatalból üldözendő. (C. 5159/83. M. f. h. V. 312.) 5. Tekintve, hogy a honvédségi tisztek a tisztségükkel járó kötelességük teljesítésében ő felsége a király által való kinevezés, tehát az uralkodónak államhatalmi megbízása alapján járnak el s így közhivatalnokoknak tekintendők; tekintve, hogy a Btk. 270. §-ának 1. és 3. pontja a honvédségi hatóságok és a honvédség önálló része ellen elkövetett rágalmazás és becsületsértés miatt a bűnvádi eljárásnak hivatalból megindítását világosan rendeli; a 2. pontnak azon ismérve pedig, hogy a hivatali kötelességre vonatkozólag állíttatott olyan tény, mely valódisága esetében bűnvádi vagy fegyelmi büntetést vonna maga után, kétséget nem hagy arra nézve, hogy a törvény ez intézkedése nem csupán a Btk. 461. §-ának meghatározása szerinti közhivatalnok ellen elkövetett rágalmazásra vonatkozik, mert különben a közhivatalnoki minőség tekintetéhen a Btk. 461. §-ára való utalással élt volna; tekintve, hogy ezek szerint a Btk. 270. §. 2. pontja alá eső cselekmény miatt a vádinditványt a közvádló, de csak a sértett őrnagytól vagy felettes hatóságtól nyert meghatalmazás alapján lett volna hivatva megtenni; a honvédőrnagy mint magánvádló által saját személyében emelt vádinditvány a törvény rendelkezésének meg nem felel. (C. 2608/87. M. f. h. V. 312.) 6. Becsületsértés és rágalmazás minden jogi személy ellen elkövethető; e kitétel „közös hadsereg", a Btk. 270. szakaszában nem azért használtatott, mintha a Btk. csupán az 1867:XII. t.-cz. és 1868:XL. t.-czikkek értelmében alakított hadsereg ellen elkövetett becsületsértést akarta volna büntetni, hanem azért, mert a Btk. hozatala idején a monarchia közös hadseregének ez volt a törvényes neve, mely ezt a honvédségtől megkülönbözteti és éppen e megkülönböztetés czéljából használtatott az emiitett kitétel. (C. 8757/'89. M. f. h. V. 312.) 7. A vádlottat terhelő rágalmazás vétsége kizárólag csak a Btk. 258. §-ába s nem egyszersmind a 262. §-ba is ütközik. Mert figyelemmel a panaszosoknak a 270. §. 2. pontja alá eső állására (községi bíró), az utóbb említett rágalmazás miatti eljárásnak a 22. számú curiai döntvény szerint csakis az ügyész indítványa s egyszersmind a panaszosok, vagy azok felettes hatósága által az ügyészség részére kiállított meghatalmazás alapján van helye; ily meghatalmazás pedig az ügyész részére kiállítva nem lett. Az ily meghatalmazás hiánya azonban azt, hogy a különben hatósági személy ellen elkövetett, tehát a 262. §-ba ütköző rágalmazás, mint közönséges rágalmazás a 258. §. alapján meg ne toroltassék: ki nem zárja. (C. 5661/90. M. f. h. V. 312.) 8. A 270. §. nem alkalmazható azon esetben, ha az illető közhivatalnok a panasz beadásakor már meghalt. (C. 4921/91. M. f. h. V. 315.; 9. Tekintve, hogy a bűnvádi eljárás megindításának indítványozására alapul szolgáló meghatalmazást nemcsak a közvetlenül sértett közhivatalnok, hanem annak felettes hatósága is megadhatja; tekintettel arra, hogy a meghatalmazás semmiféle alakszerűséghez kötve nincs: e szerint a városi tanácsnak, mint a városi tiszti ügyész és városi tiszti orvos felettes hatáságának ama végzése, melylyel az ügyész vád-