Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

306 Btk. 272. §. lottak ellen a Btk. 270. §-a alapján megindítandó büntető eljárás indítványozása végett megkerestetett, hitelt érdemlőleg igazolja, hogy a meghatalmazás megadására jogosult városi tanács a büntető eljárás megindítását kivánja. A közhivatalnok felettes hatóságának e meghatalmazása szükségtelenné teszi a közvetlenül sértett közhivatalnok meghatalmazásának külön megadását; minthogy pedig az ügyész a meghatalmazás folytán hivatalból lép fel: indítványának megtétele tekintetében a Btk. 112. §-ában a sértett fél indítványára nézve előirt három havi határidőhöz kötve nincs. (C. 785/91. M. f. h. V. 315.) 10. A 461. §. rendelkezése szerint az állami rendőrség tagjai, mint akik az állam közigazgatási hatósági teendőinek teljesítésére, hivataluk-, illetve szolgálatuknál fogva kötelezvék, közhivatalnokoknak tekintendők. Az ezek ellen elkövetett rágalmazás tehát a 270. §. 2. pontja alá esik. (C. 11.414/91. M. f. h. V. 316.) 11. Figyelembe véve, hogy a Btk. 268. §-ában foglalt általános szabály alól a Btk. 270. §-ának külön rendelkezései kivételt állapítanak meg, mely szerint az említett szakaszban megjelölt esetekben a bűnvádi eljárás csak hivatalból indítványozható: a kir. ítélőtábla ítélete (melylyel az eljárást megszüntette) csupán azért, mert a kir. ügyész vádját elejtette, helybenhagyatik. (C. 4265/92. M. f. h. V. 309.) 12. A" Btk. 262. §-a alapján csak akkor hozható ítélet, ha a kir. ügyész a vád emelésére a sértett féltől, vagy annak felettes hatóságától meghatalmazással bir. Minthogy azonban a kir. ügyésznek ebben az ügyben vád emelésére szolgáló meghatalmazása nincs, mert ilyennek létezésére nem hivatkozott: e meghatalmazás nemlétében a becsületsértés a Btk.-nek csak 261. §-a alapján volt minősítendő. (C. 3221/92. M. f. h. V. 313.) 13. A semmiségi panasznak hely adatik; ennek következtében az aradi kir. törvényszék mint sajtóügyi bíróságnak végzése megsemmisíttetik, mert: panaszos nem birói kötelességeire vonatkozó állítás miatt emelvén vádat, a kir. igazságügyi miniszternek a Btk. 271. §-ára alapított rendelkezése nem akadálya annak, hogy ö, mint magánvádló panaszát ne érvényesíthesse. (C. 3689/'92. M. f. h. "V. 307.) 14. A kir. törvényszék végzése helybenhagyatik, mert a Btk. 271. §-a alá eső cselekmény miatt az inditványozási jog nemcsak sértett közhivatalnokot, hanem annak felettes hatóságát is megilleti; a jelen esetben pedig a bűnvádi eljárás a m. kir. igazságügyminiszter felhatalmazása alapján a kir. ügyész indítványára tétetvén folyamatba: annak megszüntetésére a közvetlenül sértett félnek vádvisszavonása nem elegendő. (C. 8459/92. Bj. T. XXVII. 169.) 15. Jóllehet a Btk. 270. §-a értelmében hivatalból van helye a bűnvádi eljárás megindításának hatóság ellen hivatali kötelességeire vonatkozólag állított oly tény miatt, mely valódisága esetén bűnvádi vagy fegyelmi büntetést vonna maga után, de a Btk. 271. §-a rendelkezése szerint a bűnvádi eljárás bíróságokra vonatkozólag, a most körvonalazott állítás miatt csak az igazságügyminiszter felhatalmazása folytán indítható meg. Ebből folyólag ahhoz, hogy a járásbíróság vezetője részéről adott felhatalmazás folytán az ügyészség által panaszolt azon állítás miatt, hogy a „czeglédi járásbíróságokhoz nem akarunk folyamodni, mert csak az nyerne, aki győzné pénzzel", a bűnvádi eljárás hivatalból megindítható lehessen, a most hivatkozott 271. §. értelmében az igazságügyminiszter felhatalmazása nem nélkülözhető. (C. 7910/92. Bj. T. XXV. 18.) 16. Magánvádlók egyedül közhivatalnoki minőségükben elkövetett oly tények állítása miatt emeltek vádat, melyek valódiságuk esetében bűnvádi vagy fegyelmi büntetést vonnának maguk után; ennélfogva ha a magánvádlók feljelentésük beadásakor még közhivatalnokok lettek volna, a vádemelés joga a Btk. 270. §-ának 2. pontja, valamint a Curiának állandó gyakorlata (22. sz. d.) szerint kizárólag az ügyészséget illetné meg; minthogy azonban magánvádlók már a bevádolt közlemények megjelenése előtt megszűntek közhivatalnokok lenni: magánvádlói minőségükben beadott vádlevelük elfogadása mellett a bűnvádi eljárás folytatása elrendelendő volt. (C. 6431/93. Bj. T. XXXI. 6.)