Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

Blk. 272. §. (A 269—272. §§-hoz.) 1. E §-okat illetőleg v. ö. a Bp. 2. §-ának 3. bek.-ét (vád képviselete) és 4. §-át (az eljárás megindításának feltétele). 2. Oly bűncselekmények tekintetében, melyek csak felhatalmazás alapján üldözhetek, a felhatalmazás akár a kir. ügyészséghez, akár az igazságügyi miniszterhez intézett hivatalos iratban vagy külön Írásbeli nyilatkozatban adható meg. Az 1878. évi V. t.-cz. 271. §-a esetében a felhatalmazás megadása, valamint az ugyané törvény 272. S-ában említett kívánatról való értesítés az igazságügyi miniszternek a kir. ügyészséghez intézett rendelete utján történik. (Bp. 01. §.) 3. C. 22. sí. döntu. 1883. jun. 13. Tekintve, hogy a Btk. 268. Sj-ának rendelkezése szerint a Btk. XVII. fejezetében meghatározott büntetendő cselekmények miatt csak a sértett fél indítványára indítható meg a bűnvádi eljárás; tekintve, hogy ez általános szabály alól kivételt állapítanak meg a Btk. 269., 270., 271. és 272. íj ainak külön rendelkezései, melyek szerint az idézett szakaszokban megjelölt esetekben a bűnvádi eljárás megindítása csak hivatalból, azonban a külön-külön megjelölt hatóságok meghatalmazása, illetve diplomatiai uton kijelentett kivánata folytán indítványozható; tekintve, hogy egyrészről már a meghatalmazás vagy kívánat szüksége iránti intézkedésekből önként következik — másrészről a Btk. javaslatával együtt a törvényhozás elé terjesztett indokolás kétségtelenné teszi, miként a hivatkozott szakaszokban foglalt azon rendelkezésnek: „hivatalból van helye a bűnvádi eljárásnak" az a jelentősége, hogy a Btk. 269., 270., 271, és 272. § ai alá eső vétségek miatt a vád az állam hivatalos közege állal inditványoztatik és a képviselet ezt illetendi; tekintve, hogy a Btk. fent hivatkozott szakaszai a 270. §. 2. pontja alá tartozó esetek kivételével — megjelölik azon testületet, illetve hatóságot, a mely az ott meghatározott vétségek miatt bűnvádi eljárás megindítására a felhatalmazást megadni, illetve a kivánatot nyilvánítani hivatva van; tekintve, hogy a Btk. 270. §-a 2. pontja alá eső, a közhivatalnok ellen hivatali kötelességeire vonatkozólag elkövetett rágalmazás vagy becsületsértés vétsége tekintetében arra nézve, hogy e miatt a bűnvádi eljárás csupán a felsőbb hatóság meghatalmazása folytán lenne megindítható, a törvény intézkedést nem tartalmaz, másrészről azonban tekintve azt is, hogy a közhivatalnok ellen hivatalos kötelességeire vonatkozólag elkövetett rágalmazás és becsületsértés által nem csupán az illető közhivatalnok, hanem ezzel legalább is egyenlő fokban egy jogos közérdek — az állam közigazgatásának — főleg a közhivatalnokok feddhetetlenségétől és jellemtisztaságától, valamint buzgalmuktól, de ezeknek alapján egyúttal a polgárok bizalmától feltételezett érdeke is megsértetik; tekintve, hogy e felsőbb rendű érdekeknél fogva és a 270. §. szövegében is világos kifejezésre jutott rendszer szempontjából is, a hivatali kötelességére vonatkozó rágalmazás által megsértett közhivatal illető személyesitője, esetleg az illető közhivatalnok főnöke is jogosítva van a közhivatal érdekét megsértő rágalmazás vagy becsületsértés miatt a bűnvádi eljárás indítványozása végett a szükséges felhatalmazást a vád hivatalos képviselőjének megadni: mindezek-