Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

Btk. 266; §. 361 körülmény fenforog-e, csak az ügy érdemleges tárgyalásánál állapitható meg. (C. 47.183/90. Bj. T. XXIII. 15.) 7. Peres fél a községi biróságnál folyamatba tett ügyben a sértettre mint tanura hivatkozott, mire a vádlottak mint ügyfelek kifogásolták a sértett kihallgatását, azt állítván, hogy ugyanazon ügyre vonatkozólag sértett a kir. járásbíróság előtt hamisan tanúskodott; kétségtelen tehát, hogy a vádlottak a sértő állítást hatósági tárgyalás alkalmával és vitás jogaik védelme czéljából használták: e miatt pedig a Btk. 266. §. rendelkezése alapján bünvád alá nem vonhatók. (C. 605/93. Bj. T. XXVI. 186.) 8. Az ügyvéd, a fele ellen tanuskodókra nézve tett kifogás megállapítása czéljából állított tény előadása miatt a Btk. 266. §-ához képest bűnvádi eljárás alá nem vonható. (C. 4249/95. Bj. T. XXI. 279.) 9. Vádlott a neki tulajdonított állítást egy a község gazdaságát érdeklő kérdésben tette, mely esetben a Btk. 266. §-a szerint bűnvádi eljárásnak helye nincs. Ez tehát büntetendő cselekmény fenforgását a jelen esetben annál is inkább kizárja, mert vádlott azzal az állításával, hogy két zsákra menő cox elvitelét a község pénztárnoka a könyvekben szabályszerűen el nem számolja: a közérdekre, mint öt vezetett czélra, nem minden alap nélkül hivatkozott. (C. 11.722/98. M. f. h. 548.) 10. A csendörök a hivatalod járatukból kifolyó általuk feljelentett cselekmények iránt folyamatban levő eljárásoknál nem ügyfelek — következéskép a Btk. 266. §-a alapján valótlan vádakkal és meggyalázó állításokkal nem illethctök. (C. 457/98. M. f. h. X. 547.; 11. A községi elöljáróság előtt tett nyilatkozat e § alá esik. (Bj. T. X. 176.) polgári perben tett rágalmazó állítás e § alapján büntetlennek nyilváníttatott (XIV. 230.): e szakasz alkalmaztatott egyházi bíróság előtt tett sértő állításra (XVIII. 250.); büntetés alá vonattak: a tanú ellen tárgyaláson tett az az állítás, hogy hamisan esküdött (XIX. 195.), — a tanú ellen tett kifogásoknál használt rágalmazó állitások (XX. 93.); a lelkész békéltető eljárása alatt elkövetett sértésekre is alkalmazható e §. (XXXIX. 347.); a hivatali főnök által, hivatalos eljárás közben, az alárendeltnek hivatalos eljárására tett megjegyzés nem büntethető, mint rágalmazás vagy becsületsértés. (XXXVI. 305.) 12. Ha egy, az ügy, vagy peres feleken kívül álló harmadik személy, illetve tanú a tárgyalás folyamán az egyik, vagy másik ügy, vaery peres félre nézve rágalmazó tényt állit, e tanú nem részesülhet a Btk. 2G6. §-ában foglalt kedvezményben. (Szegedi kir. tvszék: 1901. április 29., 5787.) 13. A vádlott beadványában a pernek szerinte soká húzódó halasztásból következtetve élt azzal a kitétellel, hogy az ö képviselője hagyta magát az ellenfél ügyvédétől megvesztegetni. Ez a tény a Btk. 258. §. rendelkezésénél fogva bűncselekmény. (C. 5519/902. sz.) Minthogy a törvényszék ítéletének indokaiban helyesen felhozottaknál fogva a Btk. 266. §-a a fenforgó esetre nem találhatja alkalmazását, a büntethetőséget kizáró ok nem forog fenn. (G. 7025/901. B. D. III. 103.) 14. C. Je. 83/905. sz. Ha a járásbíróság előtt tartott tárgyaláson a bűnvádi eljárás megindítását kizáró ok fenforgása állapittatik meg, nem megszüntető végzés, hanem felmentő ítélet hozandó. (B. H. T. II. 110. sz.) 15. C. E. H. 963/905. sz. A Btk. 266. §-ában foglalt bűnvádi eljárás megindítását kizáró ok arra az esetre is alkalmazandó, ha a rágalmazó tényállítások vagy meggyalázó kifejezések a perorvoslat indokolásában hozattak fel. (B. II. T. IV. 373. sz.) 16. C. E. H. 1418/905. sz. A község elöljárósága hatóság s az ez által tartott tárgyalás során az ügyre és ügyfelekre vonatkozó valótlan tényállítások miatt bűnvádi eljárásnak helye nincsen. (B. H. T. IV. 374.) 17. C. Je. 10.755/906. sz. A községi képviselőtestitlet gyűlésén annak