Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

Btk. 267—268. §§. valamelyik tagja által tett rágalmazó állítás nem részesül a Btk. 268. §-ában 'biztosított büntetlenség kedvezményében. (B. H. T. T. 43. sz.) Azonos határozat: C. Je. 7112/910. sz. (B. H. T. IV. 370. sz.) 18. C. Je. 1896/908. sz. A Btk. 266. §-a a rágalmazás vagy becsületsértés büntethetőségét csak abban az esetben zárja ki, ha a tény vagy a gyalázó kifejezés a hatóság előtt folyamatban levő ügyben, ezen ügyre és az ügyfelekre vonatkozólag, ezek valamelyike részéről állíttatott, illetőleg használtatott. Ellenben az ügyfeleken kívül álló harmadik személy által, habár az ügyben és valamelyik ügyfélre vonatkozóan tett rágalmazó állítás, vagy használt gvalázó kifejezés nem részesül a Btk. 266. §-ában biztosított büntetlenség kedvezményében. (B. H. T. ITI. 199. sz.) Azonos határozatok: C. Je. 2419/906. és 5399/906. sz. (B. H. T. I. 41. és 42. sz.) 19. C. Je. 6728/908. sz. Az ügyvédi rendtartás tárgyában alkotott 1871:XXXIV. t.-cz. 62. §-a, mely szerint az ügyvéd által a féltől nyert meghatnlmazvány alapján végzettek, Írottak, vagy élőszóval előadottak harmadik személyekre nézve ugy tekintetnek, mintha a megbízó fél maga tette volna, ha a jelenlévő fél azokat azonnal vissza nem vonja, az ügyvédnek az általa, habár megbízása körében teljesített cselekményekért való büntetőjogi felelősségét nem zárja ki. (B. H. T. III. 220.) 267. §. Ha az állított tény miatt büntető vagy fegyelmi eljárás indíttatott meg, mielőtt még a rágalmazás vagy becsületsértés tárgyában a bíróság jogérvényes Ítéletet hozott: ez utóbbi iránti eljárás mindaddig felfüggesztendő, mig az annak alapját képező tény miatt folyamatba tett büntető vagy fegyelmi eljárás be nem fejeztetett. 1. Valódiság kifogása esetében a rágalmazás miatt indított eljárás a lopási ügy befejezéséig felfüggesztendő. (C. 5129/94. Bj. T. XXIX. 181.) 2. C. 35. sz. döntv. 1884. máj. 24. A bíróság nincs hivatva a községi hatóság által a községi tisztviselő ellen határozatilag kimondott bizalmatlanság esetében, az ezen határozat alapjául elfogadott állitások valóságát vagy valótlanságát — akár az indítványozó községi képviselő, akár a határozatot hozott többség valamennyi vagy egyes tagjai ellen becsületsértés vagy rágalmazás czimén emelt vád következtében mindaddig bűnvádi eljárás és ítélet tárgyává tenni, mig azon községi határozat iránt a közigazgatási felsőbb hatóságok előtt az eljárás folyamatban van és ennélfogva azon ügy nem szűnt meg közigazgatási ügyet képezni. (B. H. T. I. 44. sz.) 268. §. A jelen fejezetben meghatározott cselekmények miatt csak a sértett fél indítványára indítható meg a bűnvádi eljárás. 1. Az indítvány iránt lásd a 112—116. §-okat és a Bp. 90. §-át. 2. A sértett, mint fömagánvádló járhat el a 258., 259. és 261. §-ok szerint büntetendő vétségek eseteiben. (Bp. 41. §.) 3. Takarékpénztári részvénytársaság, mint ilyen, bűnvádi eljárás alanya nem lehet; az ily társaság ellen elkövetett rágalmazás miatt tehát az indítvány nem a társaság nevében, hanem a társaság intézői által saját nevükben teendő. (C. 8280/88. M. f. h. V. 269.) 4. A községi bíró vádlottat a községházához hivatta, hogy egy úrbéri perből felmerült költségből vádlottra esett 40 kr. fizetésére felhívja; mire a vádlott azt mondta a bírónak: „fizessenek azok, akik a Jenovay húsos fazekát nyalogatják, kigyclmed is azokkal, akik a 60 hold földet bitorolják". Tekintve, hogy ama kifejezés a Btk. 261. 5-ában meghatározott becsületsértés vétségének ismérveivel bir s a községi bíró ellen a községházánál — nyilvánosan — használtatván, a Btk. 262. §-ában meghatározott büntetés alá esik; tekintve azt is, hogy a hivatalból üldözendő becsületsértés vétségének esetében a sértett fél