Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

Btk. 266. §. útijában annak, hogy a bíróság a vád valótlanságát meg ne bírálja (B. H. T. IV. 365. sz.). 7. Vádlott az 1901. évi május hó 27-én Styriából haza, Badafalvára érkezett, búcsúsok jelenlétében A körmenet alkalmával egyházi szertartás alatt, minden indok nélkül azt mondta Sz. M. és T. J. raksi lakos hajadonoknak, hogy a körmenetben részt nem vehetnek, abból távozni kötelesek, mert Stvriában a bucsu alkalmával éjjel legényekkel feküdvén, paráználkodtak: két rendbeli büntetendő cselekmény tényálladékát megállapítják; mert ama tények alkalmasak arra, hogy magánvádlókat a közmegvetésnek kitegyék, mert továbbá a Btk. 264. §-ának 4. pontja szerint az állítás vagy kifeiezcs valódisága bizonyításának helve nincsen, ha az, mint jelen esetben, a női becsületet támadja meg s mert végül a vádlottnak, mint lelkésznek joga nem terjed ki odáig, hogy lelkészi működése közben a mngánvAdlókat nyilvánosan a női becsületüket megtámadó s őket a közmegvitésnek kitevő ténybeli állításokkal illesse (C. 4334/902. M. f. h. XIV. 214.). 8. Nincs helye a valódiság kifogásának, ha a bűnvádi eljárás jogerős határozattal meg lett szüntetve (Bj. T. VIII. 246.1. a bizonvitás nem engedtetett meg, midőn vádlott egy tisztességes nőt egyenlőnek állított egy köztudomás szerint megesett növel és midőn a becsületsértés megállapithatása végett az utóbbinak ledér élete lett volna bizonyítandó (XI. 260.). fegyelmi felmentő ítélet ellen megengedtetett a valódiság bizonyítása (XIX. 6.). 266. §. Rágalmazás vagy becsületsértés miatt bűnvádi eljárásnak nincs helye: ha a tény, vagy a gyalázó kifejezés, a hatóság előtt folyamatban levő ügyben, ezen ügyre és az ügyfelekre vonatkozólag, tárgyalás alkalmával szóval vagy az ügyiratokban állíttatik, illetőleg használtatik; vagy ha a becsületsértő következtetések az ügyben felmerülő tényekből vagy körülményekből származtatnak. Ezen intézkedés mindazonáltal nem zárja ki az ügyvéd, illetőleg közjegyző elleni fegyelmi eljárást, sem a rágalmazó vagy becsületsértő kifejezésnek megtorlása iránt más törvényekben foglalt intézkedések alkalmazását. 1. A Btk. 266. §-a értelmében rágalmazás vagy becsületsértés miatt bűnvádi eljárásnak csak az esetben nincs helye, ha a tény vagy gyalázó kifejezés a hatóság előtt folyamatban levő ügyben állíttatik, illetőleg használtatik stb. Ha tehát a beadmány nem azon hatósághoz lett benyújtva, mely előtt az ügy folyamatban van: a 266. §. nem alkalmaztatnánk. IC. 3807/83. M. f. h. V. 307.; 2. Nem büntettetik a rágalmazás, ha a panaszlott kifejezések (aláírás hamisítása) a hatóság előtt folyamatban levő ügyben, ez ügyre ós az ügyfelekre vonatkozó tárgyalás aMnalmával ejtettek. (C. 1193/84. M. f. h. V. 307.) 3. A ki polgári perben azt állítja, hogy az ellene felhozott okiratot ellenfele csinálta és az hamis: még akkor sem büntethető, ha állításának valótlanságát tudta s ha állítása folytán a bűnvádi eljárás oklrathamisitás miatt meg is indíttatott. (C. 2213/90. Bj. T. XXI. 216.) 4. Fegyelmi ügyben a terhelt által a vizsgáló biztos eljárása ellen beadott kérvényben használt becsületsértő vagy rágalmazó kifejerések miatt a Btk. 266. §-a értelmében bűnvádi eljárásnak nincs helye. (C. 4736/90. Bj. T. XXI. 341.) 5. Az izraelita hitközség elnöke nem hatóság; az ott folyamatban levő ügyekre nézve tehát a Btk. 266. §-a nem alkalmazható. (C. 10.401/S0. Bj. T. XXII. 177.) 6. Az a kérdés, vájjon a Btk. 266. §-ában meghatározott mentő