Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

Btk. 260. §. 341 ben az eljárás nem azon okból lett megszüntetve, mintha vádlott panasza teljesen alaptalan lett volna, hanem azért, mert a vizsgálat során perrendszerü bizonyiték akkori vádlottak védekezésével szemben fel nem merült s vádlott panaszosok elleni jogigényeit per utján akkor még nem érvényesítette (C. 1672/92. M. f. h. V. 286.). 35. Tekintve, hogy vádlott panaszos ellen lopás miatt emelt vádját arra alapitorta, hogy az őt betegsége alatt meglátogatván, távozása után vádlott tajtékpipájának hiányzását vette észre, azután pedig a pipát panaszosnál látták: s tekintve, hogy ezeket a körülményeket az előzőleg lefolyt büntető eljárás rendén több tanú megerösitvén, vádlottnak a vád alapját képező ténybeli állításai valótlanoknak nem bizonyultak: ennek folytán a Btk. 260. §-a vele szemben nem alkalmazható (C. 612/92. M. f. h. V. 286.). 36. A rágalmazás létrejön, ha a mást valamely büntetendő cselekmény elkövetésével vádoló nem is tudja, hogy azon tény, melyet ö másról állit, valótlan, illetőleg ha a vádló a vád tárgyává tett egyenesen és határozottan vádolt valakit büntetendő cselekmény elkövetésével, mely állitása, illetőleg vádja valótlannak bizonyult, ha nem forog fenn az egyenes és rosszhiszemű elferdités, vagyis a ráfogás és ha e szerint nincs megállapítva a Btk. 227. §-ában meghatározott bűntett: a cselekrrény a valódi tényállásnak a feljelentés előtti átvizsgálása és megítélése körüli hanyagságot, illetőleg vakmerőséget valósítja meg, a ,,culpesus hamis vád", illetőleg a Btk. szerint a rágalmazásnak a 260. §-hoz szükséges eszmei elemét létrehozza (C. 7292/92. M. f. h. V. 289.). 37. Nagyszombat városának tiszti főorvosa a városi rendőrhadnagy hivatalában megjelenvén, szóbeli uton jelentette, hogy egy tanuló, kinek nevét megmondani nem tudta, sértett leányától bujakórba esett. Erre a rendőrhadnigy sértett felet magához kérette és a városi főorvos által jelentett esetet vele közölvén, bizalmasan felkérte, hogy győződjék meg a feljelentett tényről és járjon el az ügyben, mint apa. Sértett annak folytán nem a városi főorvossal, hanem más orvossal leányát megvizsgáltatta és miután eme vizsgálatból az derült ki, hogy leánya szűzi állapotban van és ment mindennemű ragálytól vagy kórtól: a tiszti főorvos ellen rágalmazás miatt feljelentést tett. Vádlott mint városi tiszti orvos jelentette fel a panaszolt állításában foglalt, utólag valótlannak bizonyult tényt, az ilynemű hivatalos uton tett és hivatalos kötelességből folyó jelentések pedig a Btk. szabályaiban felsorolt bűncselekmények egyikének sem lehetnek tényálladék ismérvei (C. 164/94. Dt. XXXVIII. 42.). 38. Vádlott azzal vádolta a magánvádlót, hogy ez a neki feldolgozás végett átadott ruhaszövetnél rosszabb minőségű szövetből készítette el ama ruhadarabot, melyeket vádlott nála megrendelt. Vádlottnak a vád valódiságát nem sikerült bebizonyitani. Tekintve, hogy ez állítás bizonyítására hivatkozott tanuk egyike sem igazolt oly adatot, mely vádlottat meggyőződésében megerősíthette volna; tekintve, hogy a tanuk határozatlan vallomása csak annyiban mérlegelhető vádlott előnyére, hogy e vallomásokból az következtethető, miszerint ő nem tudva vádolt hamisan, a mennyiben ő állításának valódiságáról meggyőződve lehetett: e körülmények a cselekmény büntetőjogi beszámítását ki nem zárják (6753/94. Dt. XXXIX. 27.). 39. A panaszos vádlott panasza folytán az elsőfokban eljárt fegyelmi bíróság által rosszalásra ítéltetett; a másodfokon eljárt tábla által pedig, habár panaszos fegyelmi uton e vád alól felmentetett, az észlelt szabálytalanság miatt annak megintése határozatilag kimondatott. Vádlottnak feljelentése tehát nem volt alaptalan (C. 3323/95. M. f. h. VIII. 601.). 40. A törvényszék vádlottakat a Btk. 260. §-ába ütköző rágalmazás vádja alól azért mentette fel, mert a sértett fél a járásbíróságnál ellene emelt vád alól itéletileg felmentve nem lévén (mert járásbíróság sértett ellen az eljárást a panasz visszavonása folytán szüntette meg), az ellene emelt vád valótlannak nem bizonyult. Ennek oly értelme van, irintha csakis a sértett fél indítványára üldözhető bűncselekmények esetében, a panasz visszavonása s az eljárásnak annak folytán megszüntetése esetében a Btk, 220, §-ában meghatározott rágalmazás tényálla-