Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

338 Btk. 260. §. másból tudomására jutott szállingó híreket az utczán bizalmasan tudomására juttatta, azt legtávolabbról sem tette oly czélból, hogy ez által valakit bevádoljon; tehát ezúttal a hamis vád esete fenn nem forog. (C. 11.462/97. M. f. h. X. 54G.) 20. A Btk. 260. §-ába ütköző rágalmazást követ el, a ki bűnügyben tett beismerő vallomást azon valótlannak bizonyult indokolással vonja vissza, hogy a csendőrök bántalmazása folytán tette amaz beismerő vallomását. " (C. 11.292/98. M. f. h: X. 546.) 21. Vádlott a nyomozásra kirendelt közeg előtt tanúbizonyságot tett. Ezzel vádlott csak polgári kötelességét teljesítette és ha ez sértettre nézve terhelő volt is, e miatt vádlott büntető uton csak az esetben lenne üldözhető, ha ellenében bebizonyíttatnék, hogy vallomása hamis. Minthogy azonban e tanúvallomás hamis volta iránt semmi bizonyíték sem állíttatott elő, azon érvelés pedig, hogy vádlott azért lenne, bűnösnek ítélendő, mert ő nem volt képes állítását bebizonyítani, meg nem állhat: ezek szerint büntetendő cselekmény fenn nem forog. (C. 12.114/99. M. f. h. X. 546.; 22. C. E. H. 2902/901. sz. Az a közhivatalnok, aki hivatali kötelességéből kifolyólag valamely bűncselekmény elkövetéséről jóhiszemüleg följelentést tesz, a rágalmazás vétségében akkor sem mondható bűnösnek, ha a följelentett személy ellen az eljárás megszüntettetett. (B. H. T. IV. 364. sz.) 23. Vádlottnak a nyert gyanuokok alapján joga volt ugyan gyanúját a bűnvádi eljárás megindítása czéljából az illetékes hatósággal közölni, de az a tett, hogy sértettet gyanúja alapján határozottan vádolta és megbüntetését kérte, a hatóság előtti rágalmazást megállapítja. (C. 8190/902. — B. D. II. 215.) 24. Abban a tényben, hogy vádlottak Torontálmegye alispánjához intézett beadványukban azt a tételt használták, hogy a főszolgabírótól felvett jegyzőkönyv nem bemondásuk szerint, hanem más értelemben vétetett fel, nem foglalja magában a Btk. 260. §-ának vagy más bűntett ndö cselekménynek tényálladékát. Ez a beadvány nem vád hanem a föszolgabiróságnak vádlottak véleménye szerint helytelen határozata elleni jogorvoslat, mely nem azt panaszolja, hogy a főszolgabíró meghamisította vagy szabálytalanul szerkesztette a tárgyalási jegyzőkönyvet, hanem a határozat tartalmából következtetve, azt adja elő, hogy az annak alapjául szolgált jegyzőkönyv nem adhatja vissza hiven a felek előterjesztését. (C. 1976/902. — M. f. h. XIV. 207.) 25. Nem büntetendő vádlottnak az a tette, hogy ügyvédjét a törvényszéknél zsarolás miatt bepanaszolta, ha a beadvány tartalmából kitűnik, hogy vádlott ezzel a kifejezéssel, csak magánjogi jogsértést, jelesül tartozatlan fizetés elfogadását akarta panaszolni. (C. 4058/902.) A vád valótlansága. Szándék. 26. Lopás gyanújának feljelentése alakjában való kifejezése valaki ellen, ha a gyanú nem alaptalan: nem rágalmazás. (O. 17S4. Dt. VI. 3.) 27. Való tények feljelentése nem rágalmazás, habár az azokra alapított panasz alaptalan is. (C. 107/89. Bj. T. XVIII. 153.) 28. Jogos gyanuokok alapján jóhiszemüleg tett feljelentés nem rágalmazás. (C. 400/90. Bj. T. XX. 349.) 29. A Btk. 260. §-a szerint a rágalmazás vétségéhez valamely különös „gonosz szándék", esetleg ártalomra irányzott szándék nem szükséges. E cselekményt illetőleg is ugyanazon dolust tételezi fel a törvény, mely a törvényben külön kitett dolus speciálistól feltételezett büntettek kivételével a többi bűntettekhez s rendszerint a vétséghez is általán megkívántatik. A 260. §. alá eső rágalmazást illetőleg e dolus fenforog, ha a tettes, ámbár a vád megtételekor nem tudja, hogy hamisan vádol, azonban tudja vagy tudnia kell azt, hogy nem bizonyos, hogy azon személy, akit ö egyenesen vádol, csakugyan azon személy-e, aki a neki tulajdonított büntetendő cselekményt tényleg elkövette. E bzakaez ugyanis a sejtelemnek, a gyanúnak, a könnyen kész kombinátiónak, az elhamarkodott egyéni véleménynek és ítéletnek kétségtelen tény gya-