Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

Btk. 260. §. 337 12. Községi képviselő, aki a közhivatalnok ellen közszájon forgó hireket comcrét tények alakjában interpelláció tárgyává teszi s ezek alapján fegyelmi eljárást és büntetést indítványoz: a vádak alaptalansága esetében rágalmazás miatt büntethető. (C. 4949/87. Bj. T. XVI. 98.) 13. Nem forog fenn sem hamis vád, sem rágalmazás, ha azok a tények, melyek miatt valaki bűnvádi feljelentést tett, nem büntetendő cselekmények. (C. 3452/89. M. f. h. V. 284.) 11. A Btk. 260. §-ban meghatározott vétség elkövetési cselekedetét az viszi véghez, aki mást valamely hatóság előtt büntethető cselekmény elkövetésével Vádol. Minthogy ez esetben világosan kiderült az, hogy vádlott szalmakazla kigyulladt és részben elégett: minthogy nem áll az, amit a kir. törvényszék végzésének indokai tüntetnek fel, amelyek szerint vádlott a csendörörsön azt a feljelentést tette volna, hogy a szalmakazalt panaszos gyújtotta meg, hanem a csendőrörs feljelentéséből láthatóan csak az áll, hogy vádlott a szalmakazlának kigyulladása folytán panaszt tett és részletesen indokolva a gyanúját, a gyújtással panaszost gyanúsította; minthogy az a büntetőjogi fogalom, amelyet a törvény a ,,vádol" szóval fejezett ki, távolról sincs kimeritve azzal a cselekménynyel, melyet vádlott a bűnvádi eljárásra alkalmatlannak is talált és ilyen gyanánt panaszos értesítése nélkül félre is tett csendörörsi feljelentésben láthatóan elkövetett: ennélfogva a vádlott ellen nem forog fenn oly elkövetési cselekedet, amely alapja lehetne a Btk. 2G0. §-ára fektetett vádnak. (C. 10.648/92.) 15. Tekintve, hogy a Btk.-nek ugy 227., valamint 260. §-a szerint a hamis vád és rágalmazás alapjául, valakinek mint egy bizonyos büntetendő cselekmény elkövetőjének egyenes és határozott megjelölését és bevádolásá.t tételezi fel; tekintve, hogy vádlott a főszolgabíróhoz intézett feljelentésében panaszost nem határozottan a kárára elkövetett lopásban való bűnrészességgel vádolta, hanem arra vonatkozólag ténykörülményekből vonta ki a következtetést, melyet kifejezett: tekintve, hogy a valódi körülményekből vont hibás következtetés még nem apodictikus egyenes állítás; tekintve, hogy következtetésben a tévedés lehetősége a megítélésnél becsúszott logikai hiba fenforoghatása a mindennapi tapasztalás szerint szükségszerüleg feltételezve lévén: a törvény, különösen a Btk. nem is helyezi azonos vonalra valaminek, mint tényleg megtörtént dolgoknak az állító színlelt érzéki tapasztalatára fektetett valótlan állítását azon következtetéssel, melyet az ember a valódi és általa hiven előadott ténybeli alapokból kifejezetten saját észbeli functiója utján hibásan származtat: e szerint vádlott cselekménye sem a Btk. 227., sem annak 260. §-ába nem ütközik. (C. 8781/93. Bj. T. XXXVI. 14. sz.) 16. A Btk. 260. §-ának tényálladéka akkor is megállapítható, ha a rágalmazást tartalmazó beadványban nem is kéretett a bűnvádi eljárás megindítása a rágalmazott ellen. (C. 5108/93. Bj. T. XXVII. 15.) 17. A vádlott által O. J. ellen tett feljelentésnek tartalmából és mellékletéből kitűnik, hogy a sikkasztási vétség, mely miatt vádlott panaszt emelt, már a panasz beadásakor elévült. Minthogy ennélfogva a feljelentett cselekmény már a panasz beadásakor nem volt büntethető; minthogy igy a Btk. 260. §-ába ütköző vétség tárgyi eleme — a büntethető cselekmény — hiányzik s minthogy a vádlott terhére nem róható az, hogy a nyilván elévült vétségre vonatkozó feljelentést a törvényszék nem tette félre, hanem arra eljárást rendelt: vádlott ellen a Btk. 260. §-ába ütköző vétség miatt a további bűnvádi eljárást megszüntetni kellett. Minthogy azonban a feljelentés tartalma a Btk. 258. §-ába ütköző rágalmazás vétségének megállapítására alkalmas: az ügy illetékes járás bírósághoz átteendő. (C. 12.754/95. Bj. T. XXXII. 11.) 18. Tekintve, hogy a hatóság előtt elpanaszolt valamely tényállásnak a feljelentő részéről történt téves, hibás minősítése büntetőjogi szempontból figyelembe nem jöhet: s tekintve, hogy a panaszosok ellen tett feljelentés éppen azért, mert az ott panaszolt tényállásban büntethető cselekmény ismérvei fenn nem forogtak, tétetett félre: ennélfogva hatóság előtti rágalmazás fenn nem forog. (C. 7262/97. Dj. XXXVII. 71.) 19. Midőn vádlott a törvényszék elnökének a neheztelt és halloBüntető Törvény. 22