Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

Btk. 259. §. 335 ínazás vétségével; minthogy azonban vádlottnak szülésznői kötelességéből kifolyólag a közös elöljáróságnál, habár tévesnek látszó következtetések alapján és azon különös szándék nélkül, hogy Sz. F.-né erkölcsi vagy anyagi bajnak vétessék ki, tett bejelentése a rágalmazás vétségének megállapítására nem alkalmas, ennélfogva vádlottat a vád alól felmenti (C. 2902/901. M. f. h. XIV. 204.) 46. A rágalmazás vétségének alkateleméhez a rosszhiszeműség (mala fides) nem kívántatik meg; elég, ha az tudva, akarva (vagyis szándékosan) követtetik el. A büntethetősége pedig csak akkor van kizárva, ha az állított tény valódisága a Btk. 263. §-ának rendelkezéséhez képest bebizonyult. Halmazat. 47. Vádlott nyilatkozatai által két személyt rágalmazott, két különböző jogot sértett meg és igy a használt rágalmazó állítás nyilvánításának együttessége és egynemű jelentősége mellett is ugyanazt a cselekményt kétszer követte el, tehát két rendbeli rágalmazás önálló tényálladékát valósította meg; ugyanazért e kétrendü cselekményei nem eszmei, hanem anyagi halmazatban állnak egymással. (C. 11.612/92. M. f. h. V. 274.) 48. C. E. H. 8817/896. sz. Vádlott egy alkalommal azonos akaratelhatározásból használta panaszos ellen a rágalmazást, továbbá a becsületsértést megállapító kifejezéseket; minthogy a súlyosabb rágalmazásba az enyhébb becsületsértés beolvad, illetve amaz az utóbbit felöleli; vádlott a becsületsértés vétsége alól felmentendő volt. (B. H. T. IV. 297. sz.) 49. Ha ugyanazon személy ellen, bár több beadványban, de azonos értelemben történt a rágalmazás: nincs halmazat. (Bj. T. XX. 249.) 50. C. E. H. 10.191/898. sz. Rágalmazó tényállításoknak több ember jelenlétében elmondása s ugyanazoknak a tényeknek a hatóságnál való följelentése anyagi halmazatot állapit meg. (B. H. T. IV. 362. sz.) 51. C. E. H. 4163/904. sz. Nyomtatvány utján elkövetett rágalmazás esetében annyi a vétség, ahány a sértett. (B. H. T. IV. 306. sz.) 52. C. E. H. 10.262/904. sz. Időszaki nyomtatványnak ugyanazon számában egy és ugyanazon személyre vonatkozóan közzétett több rendbeli czikkben foglalt rágalmazó tényállítások csupán egy rendbeli rágalmazás vétségét állapítják meg. (B. H. T. IV. 361. sz.) 53. C. E. H. 3057/905. sz. A becsület egységes voltánál fogva annak több irányban való megtámadása a cselekmények többségét meg nem állapítja és ennélfogva halmazatot nem létesít. (B. H. T. IV. 307. sz.) 54. C. E. H. 7523/903. sz. Aki ugyanazt a rágalmazó czikket a lap több számában közzéteszi, annyiszor válik bűnössé a nyomtatvány utjáli elkövetett rágalmazás vétségében, ahányszor a czikk megjelent. (B. H. T. IV. 308. sz.) 259. §. Egy évig terjedhető fogházzal és ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő a rágalmazás: ha a rágalmazó állítását nyomtatvány, vagy nyilvános kiállított képes ábrázolat által tette közzé vagy terjesztette. 1. Nyomtatvány iránt lásd a 63. §-t. 2. Az eljárást illetőleg v. ö. a Bp. 561—575. §§-okat. :s. Nem volt figyelembe vehető vádlottnak az a védekezése, hogy a hírlapi czikkben nem saját nézetének adott kifejezést, hanem csak a másoktól hallottakat jóhiszeműen ismételte, mert az a körülmény, hogy a vádlott csak hallomás alapján tette közzé a czikkben foglaltakat, a rágalmazás vétségének tényálladékát le nem rontja, a közlés jóhiszeműségét pedig kizárja a maró guny, mely a közleményben a fömagánvádló ellen nyilvánul. (C. 3339/903. Bj. T. XLVI. 223.) 4. C. E. H. 2494/904. sz. A Btk. 259. §-ának tényálladékához nem elég, hogy a rágalmazó állítás nyomtatványban foglaltassák, hanem az is szükséges, hogy az irat közzé is legyen téve. (B. H. T. IV. 363. sz.)