Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

Btk. 258. §. 333 tűnik ki, az ugyanazon törvény rendelkezésének későbbi, az előbbinek csupán egy másik alakját képező eset felvétele által módosítaná, megszorítaná vagy terjesztené; sőt ellenkezőleg a törvény értelmezésének helyes szabályai szerint a törvény szövegében előbb kifejezett eszme s az ennek meghatározásánál használt szó — az értelem körül felmerülő kételv esetében — nyomatékosan hat az ugyanazon törvény rendelkezése alá foglalt további esetekre és az ezek meghatározásánál használt, a kérdéses tény szempontjából netán kételyt fenhagyó szavak valódi értelmének meghatározására; tekintve, hogy már magában a szabályban bennrejlik azon további tétel, mely szerint a törvény alkalmazásának föltétlenül legelői megállapított eszme és az ezt hiven kifejező szó gyakran határozólag vagy módositólag hat az azon törvény alkalmazásának többi hasonnemü föltételeit tartalmazó szavak valódi értelmének megállapítására, míg ugyanez megfordított irányban egyáltalán nem érvényesülhet; tekintve, hogy a fentebbieknél fogva a „többek jelenléte" és igy a többségnek is többes számú alakja használtatván a Btk. 258. §-át megállapító rágalmazás létrejöttének lényeges módozatául: ez azon uralkodó tényező, a melytől a másik, ezzel egyenértékű módozat valódi értelmét és magyarázatát nyeri: kimondja a Curia büntető tanácsainak teljes ülése, vonatkozólag a 3387. és 6662/83. B. számok alatt felmerült esetkre, hogy. rágalmazás nem követtethetik el, ha a Btk. 258. §-ában körülirt minőségű tény csupán két személv előtt állíttatott. (B. H. T. I. 38. sz.) 31. Levelezőlapon foglalt sértő kitételekről (hivatalos pénzeket elköltött) nem mondható, hogy azok többek előtt állíttattak. (C. 4017/83. Bj. T. VII. 1776.) — Ellenkező: Curia: Rágalmazás levelező-lap küldése által is elkövethető. (2539/82. Bj. T. V. 1.) 32. Magánszemélyhez (mint szolgálatadóhoz) intézett levéllel, melyben egyes tisztviselők hűtlen kezeléssel vádoltatnak, rágalmazás el nem követhető, mert ez állitásnak nyilvánosságra hozatala vádlottak akaratkörén kivül esik. (C. 25.447/85. Bj. T. XII. 5.) 33. Vasúti panaszkönyvbe való bejegyzés többek előtt történtnek tekintendő (Bi. T. VI. 26.); — társasághoz czimzett levélben foglalt állitások többek előtt történtek. (XII. 5.); — levél által csak akkor követhető el rágalmazás, ha bebizonyul, hogy a levél irója tartalmát többekkel közölte. (XII. 6.); — táviratban tett sértő állitások nem többek előtt történtek. (XII. 182.) 34. Hatósághoz intézett beadványban használt állitások nem tekintettek többek előtt történtnek. (Bj. T. XIX. 246.); — ellenben a püspökhöz intézett beadványban tett állitások alapján megállapittatott a rágalmazás. (XX. 211.) 35. Annak bizonyítására, hogy a rágalmazás többek előtt törtónt, két tanú is elég. (Bj. T. XXXII. 69.) 35/a. Többek előtt történtnek tekintetett: az állítás, melyet a jelenvoltak némelyike egyik vagy másik okból nem hallott, vagy teljesen nem értett. (C. 282/900.) 36. C. E. H. 4835/902. sz. Az a tett, hogy vádlott egy, a „Duna biztosító társaság" czimére továbbított postautalványra, tehát oly lapra, mely az üzleti kezelésénél fogva, több ember kezében fordul meg, főmagánvádlóról azt irta, hogy ily emberrel, ki már három hónapi fogházbüntetésre volt elitélve, nem érintkezik: büntetendő cselekmény tényálladékát megállapitja. (B. H. T. IV. 358. sz.) 37. Vádlott 1902. január 1-én egy képes levelező lapot főmagánvádlónak czimezve postán küldött, melynek a vádlott által írott szőve-