Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)
Btk. 258. §-. 331 vádlóval, a bűnösség: kérdésén, valamint a cselekményen mit sem változtat. (C. 2579/93. M. f. b. V. 275.) 14. A ki valamely orvosról azt állítja, hogy egy beteget kOtelességellenesen orvosi segélyben nem részesített: rágalmazást követ el. (C. 9505/95. Bj. T. XXXI. 15.) 15. Igaz tényeknek bíróság előtt helytelen jogi minősítés mellett való panaszolása (a vádlott a kir. közjegyzőt — alaposan — azzal vádolta, hogy az ellene folyó csődeljárásban fölvett pótleltárba hamis adatokat vett föl, a mi szerinte, közokirathamisitást képezne) büntetendő cselekményt nem képez. (C. 3417/901. M. f. h. XIV. 205.) 16. Az az állítás, hogy valaki 25% kamatot szed, egymagában nem jelenti azt, hogy uzsoráskodik és hogv büntetendő vagy megvetendő cselekményt követett el. — (C. 8246/90-2. B. D. III. 122.) 17. C. E. H. 7582/907. sz. A Btk. 258. §-ának tényálladéki eleméül a fegyelmi megindithatása kifejezetten nem említtetik ugyan, de a fegyelmi eljárás, mint büntető természetű, a bűnvádi eljárás fogalmában bentfoglaltatik. (B. H. T. IV. 360. sz.) Közmegvetés előidézésére alkalmas állítás. 18. Vádlott többek jelenlétében a panaszos nőről azt állította, hogy K. N.-el közösült s férje az ágy alatt elrejtve azt hallgatta. Rágalmazás. (C. 15.772/82. M. f. h. V. 277.) 19. Vádlott a 258. §. alapján volt elitélendő, mert maga beismeri, hogy azt beszelte, hogv magánvádló hajadon lánv létére vastag (terhes). (C. 5218/82. Bj. T. 84.) 20. Vádlott egy tánczmulatság alkalmával az összes közönség jelenlétében az ott álló 19 éves hajadonra azt kiabálta, hogy vele három izben közösült, sőt azt durva szidalmak között a mulatságból elűzte. Vádlott tehát sokak jelenlétében oly tényt állított magánvádlóról, mely valódisága esetén azt közmegvetésnek tenné ki. (C. 3346/84. Bj. T. VIII. 396.) 21. Rágalmazás van vádlott ténykedésében, hogy a sértett félről, a ki köztisztviselő, három egyén előtt azt jelentette ki: „hogy lehet olyan emberrel egy uton elindulni, mint G." és egy nyilatkozatot mutatott fel, melyben a másik vádlott azt jelenti ki a sértett félről, hogy ,,őt kétszer pofon ütötte és ez lovagias elégtételt nem kért". (C. 36.125/84. Bj. T. XI. 57.) 22. öngyilkossági hir terjesztése rágalmazás, mert az öngyilkosság eszméje a vallás- és közerkölcsiség tanaiba ütközik s mint ilyen a nép erkölcsi érzületével ellenkezik, s mert az öngyilkosság áldozata legtöbb esetben nem csupán részvétre s szánalomra, hanem az azt előidéző indok miatt megvetésre is indíthat. (C. 15.153/84. Bj. T. IX. 134. Azonos határozatok: Bj. T. XXIV. 99.) 23. A nős férfi rágalmazása az, ha azt állítják róla, hogy idegen növel közösült, mert a házasságtörő férj neje is jogosítva van férje ellen a Btk. 246. §-ába ütköző vétség miatt büntető panaszt emelni. (C. 12.057/90. J. Sz. IV. 32.) 24. Az az állítás, hogy dr. R. három hó alatt a beteget elrontotta, rosszul gyógykezelte, oly határozott tény állítása, mely valódisága esetén dr. R. K.-t, mint orvost közmegvetésnek tenné ki, mert oly betegség gyógyításához fogott, a melyhez nem ért s ezzel a beteg halálát siettette vagy előmozdította. Sőt ez állítás valódisága esetén alkalma.s volna arra, hogy a miatt dr. R. K. ellen a bűnvádi eljárás megindittassétk. Tehát ez állítás rendszerint a Btk. 258. §-ába ütköző rágalmazás vétségét állapítaná meg, azonban jelen körülmények között, midőn tényleg egyik orvos a másik orvos gyógykezeléséről nyilatkozott becsméröleg, a rágalmazás vétsége fenn nem forog. A dr. R. gyógykezelésére vonatkozó becsmérlő nyilatkozatok azonban kétségtelenül meggyalázók, miért is vádlottat a becsületsértés vétségében bűnösnek kimondani kellett. (C. 7255/93. M. f. h. V. 292.) 25. Vádlott a Btk. 258. §-ába ütköző rágalmazás vétségében vétkesnek mondatik ki, mert a piaezon többek előtt azt beszélte panaszosról, hogy felakasztotta magát. (C. 3667/93. Bj. T. XXVI. 7.) 26. A ki többek előtt másról azt állítja, hogy azt pofon ütötte, rágalmazást követ el. (C. 2127/94. Bj. T. XXVIII. 23.)