Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)
Btk. 107. §. 185 hogy az e büntettet megállapító véghezviteli cselekedetet nem az utóbbi házasság megkötésének aktusában, hanem azon egész viszony folytatott fennállásában találja, a melybe az illető ez aktus folytán csupán belép s a mely belépés általi véghezvitel mindaddig folytattatik, mig az, az ekként létrejött törvényellenes viszonynak vagy természet- vagy törvény szerinti felbontásával meg nem szűnik; tekintve ezek folytán a Btk. 107. §-át, melynek határozott rendelkezésénél fogva az elévülés a véghezvitt bűntett, vagy vétség véghezvitelének napjával kezdődik; tekintve, hogy a kettős házasság nem az abba való belépés, hanem e viszonynak fentartása által vitetik véghez és igy annak fennállása alatt a véghezviteli cselekedet nem fejezhető be; tekintve, hogy a Btk. 107. §-ának a 251. §-hoz viszonyított ez értelme, a kettős házasság elévülésének megkezdésére vonatkozólag, a törvényjavaslat indokainak következő szövegében még egyenesen ki is fejeztetett: „Addig, mig a bűntett tart, az elévülés ugy sem kezdethetik meg"; tekintve, hogy a törvényhozás, az idézett szakasznak az elévülés megkezdésére vonatkozó e magyarázatát nem kifogásolván és sem ezzel ellenkező, sem külön rendelkezésnek a törvénybe való felvételét el nem rendelvén: a kérdéses eszmét illetőleg a törvényjavaslat szövegében benfoglaltnak ismerte el annak a miniszteri indokok által nyíltan kifejezett értelmét: mindezek alapján kimondja a Curia büntető tanácsainak teljes ülése: kettős házasság esetében, e viszony fennállása alatt, az elévülés nem kezdetik meg, az tehát csakis az utóbbi házasság megszűntének napjától veszi kezdetét. (B. H. T. I. 37. sz.). 2. Magánokirathamisitás esetében, ha a hamis okirat perben használtatott: az elévülés a per befejeztével kezdődik (C. 5119/89. Bj. T. XX. 209.). 3. A Btk. 106. §-ának 4. pontjában megállapított elévülési idő a Btk. 215. §-a alá eső hamis tanuzás büntette tekintetében nem a vallomás tételével, illetve a vallomásnak esküvel lett megerősítésével, hanem az illető polgári ügynek jogérvényes birói Ítélettel való befejezésével és annak az érdekelt féllel való közlésével veszi kezdetét (C. 9588/89. M. f. h. V. 158.). 4. Az a kötelezvény, melyen N. Julianna aláírása hamis, 1874 február 28-án használtatott bizonyításra, következőleg ezen a napon a büntetendő cselekméay befejeztetett. Ettől a naptól kezdve c büntetendő cselekmény a Btk. 2., 106., 400., 402. §§-ai szerint öt óv alatt elévült (C. 8926/92. M. f. h. V. 158.) 5. Tekintve, hogy a Btk. 401. §-a értelmében a magánokirathamibitás magának az okiratnak meghamisítása által még nem, hanem az ilyen okiratnak valamely jog létezésének, megváltoztatásának vagy megszüntetésének bizonyítására való felhasználásánál nyer befejezést; tekintve, hogy a jelen esetben a hamisítottnak állított okiratot a terheltek csak 1889. ápr. 9. használták, ettől az időponttól számítva pedig cselekményüknek netáni büntethetősége elévülés utján meg nem szűnt: ennélfogva a bűnvádi eljárás elévülés fenforgása alapján meg nem szüntethető (C. 10.377/93. sz. Bj. T. XXVIII. 129.). 6. Hamis okirat bekebelezése által véghezvitt büntetendő cselekmény elévülése a bekebelezési kérvény beadása napján és nem annak elintézése napján veszi kezdetét (C. 1651/99. M. f. h. X. 511.). 7. Btk. 254. §-ába ütköző gyermekcsempészetnél nem az elvitel napján kezdődik az elévülés, hanem addig tart a bűntett véghezvitele, mig a gyermek más családban, mint annak tagja szerepel (Bj. T. XXVI, 81. szám).