Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

18(> Btk. 108. 8. C. E. H. 9538/904. sz. A Btk. 355. §-ába ütköző sikkasztás nem az idegen ingó dolog birtokba, illetve birlalatba vételével, hanem annak jogtalan eltulajdonításával vagy elzálogosításával végeztetvén be, az elévülés kezdete is a jogtalan eltulajdonítás, illetve elzálogosítás napjával veszi kezdetét (B. H. T. IV. 413. sz.). 108. §. Az elévülést félbeszakasztja a bíróságnak az elkövetett bűntett vagy vétség miatt, a tettes vagy részes ellen irányzott határozata, vagy intézkedése. A határozat vagy intézkedés napján azonban az elévülés újra kezdetét veszi. Az elévülés csak azon egyénre nézve szakad félbe, kire a biróság intézkedése vonatkozik. 1. A feljelentésnek a, bíróságnál való jegyzőkönyvbe iktatása oly intézkedés, mely a Btk. 108. §-ához képest félbeszakítja az elévülést. A jegyzőkönyv keltének napján az elévülés újra kezdetét veszi. írásbeli feljelentés esetén az elévülés azon napon szakad félbe, melyen a bíróságnak a feljelentés folytán a tettes vagy részes ellen hozott határozata kelt, nem pedig azon napon, melyet a biróság tárgyalási határnapul kitűzött (C. 7870/82. M. f. h. 160.). 2. A kir. ügyész a Btk. 2. és 106. §i§-ainak 4. pontja szerint elévülés miatt a bűnvádi eljárás beszüntetését az okból indítványozta, mert vagyonbükott a csőd kimondása napjától, vagyis 1877. márczius 11-töl egész 1882. márczius 26-ig ki nem hallgattatott. Tekintettel azonban, hogy az elévülés félbeszakítására a Btk. 108. §-a szerint magának a tettesnek kihallgatása nem okvetlenül szükséges, hanem az elévülés félbeszakittatik, már a bíróságnak a tettes ellen irányzottt és ennek jelenlététől és kihallgatásától teljesen független határozat által is: kétséget nem szenved, hogy a fenforgó ügyben a tanuk, a károsultak és a perügylet kihallgatása által az elévülés félbeszakittatott (C. 333/83. M. f. h. 160.). 3. A Btk. 108. §-a csupán bírósági határozatról vagy intézkedésről szól, a biróság polgári vagy büntető minőségének közelebbi megjelölése nélkül s csak azt kívánja, hogy a határozat vagy intézkedés az elkövetett bűntett vagy vétség miatt a tettes vagy részes ellen legyen irányozva. A telekkönyvi hatóság, a melyhez a kérdéses okiratot tartalmazó beadvány intéztetett, nem mellőzhette el a kérelem teljesítése vagy nem teljesítése iránt a határozathozatalt. A polgári perrendtartásban meghatározott szabályok közé tartozük az e törvény 10. §-ának azon rendeltetése is, mely szerint büntetendő cselekmény jelenségeinek a polgári per tárgyalása alatt felmerülése esetében, a mennyiben a felmerült cselekmény fölötti határozat nélkül a polgári kérdés nem intézhető el: az ügyiratok a büntetendő cselekmény „előzetes kiderítése és elitélése végett" hivatalból tétetnek át az illető bűnvádi bíróságokhoz. Ezek szerint a kérdéses esetben félbeszakittatott az elévülés, mert az elévülésre meghatározott 5 év eltelte előtt az iratoknak a bűnvádi eljárás megindítása végett való áttétele a büntető bírósághoz, a biróság által és pedig a vádlott ellen felmerült hamisítás gyanúja alánján rendeltetett el (C. 3772/84. M. f. h. V. 161.). 4. C. E. H. 4078/888. sz. A vizsgálóbírónak azon határozata, mely szerint az iratokat az ügyészséghez indítványozás végett átteszi, továbbá a biróság azon határozata, melv szerint a vizsgálóbírót pótvizsgálatra utasítja: az elévülést félbeszakítják (B. H. T. IV. 322. sz.). 5. A törvényben a felsőbíróságokra nézve megállapított nyolez heti törvényszünet ideje alatt az elévülés nyugszik. A kihágás büntethetősége tehát nem évül el, ha a felsőbíróság például márczius 18-ától október l-ig abban az ügyben nem intézkedik (C. 1308/91. M. f. h. V. 158. szám). 6. Ha az elévülésre kiszabott idő az alatt, mig az eljárás ismeretlen tettes ellen folytattatok, elmúlt: a tettes ellen az eljárást kizárja az elévülés (C. 8218/96. Bj. T. XXXIV. 5.). 7. Tágabb keretben folyó s csak általánosságban a bukás okaira