Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)
88 Btk. 64. §. önálló sajtótermékjellegétöl, mint az a tény, hogy a lap aránylag csekély számú példányban jelenik meg. — A nyomtatvány utján elkövetett bűncselekmény be van végezve, mihelyt a bűncselekmény tényálladékát megvalósító közlemény sajtó utján közzététefett. Ebből következik, huny a vádbcll közleménynek a kőnyomatos lapban, valamint a többi hírlapok mindegvikében történt közzétételével mindmegannyi külön, önálló bűncselekmény iött létre. (C. 903. jun. 5. 5125.) (C. 5121/90;?. — M. f. h. XVí. 159.) 64. §. Külföldiek bűntett miatt, a törvény különös részében meghatározott büntetésen fölül, az országból való kiutasításra is ítélhetők, és a visszatéréstől is örökre vagy határozott időre eltilthatok. 1. Külföldi az osztrák honos is. (0. §.) 2. Az 1880. évi 2106. sz. r. utasítása a kiutasítás körüli eljárásról: Ha valamely külföldi egyén a büntetötörvénykönyv 64-ik §-a alapján az önálló büntetéseknek egyik nemén felül az országból való kiutasításra is elitéltetnék: ugy mindenek előtt az illető egyénnek honossága biztosan megállapítandó s azon kir. ügyész, ki a főbüntetés végrehajtására hivatva van. ennek foganatosítása után az elitéltet saját börtönörei által, — esetleg az 5:/. alá zárt fosházrendtartási szabályok 96-ik S-ának útmutatása szerint, azon társhatósághoz fkir. ügyészséghez) szállíttatja el. melynek székhelye legközelebb fekszik a kiutasítandó egyén honának határszéléhez, ez utóbbi kir. ügyészség pedig az Hitéltet a reá vouatkozó ítéletek egy hiteles másolatával és pontos személyleirásával együtt elismervény ellen a közigazgatási hatóságnak adja át az ország határain való átkisérés végett. Ha az országból való kiutasítás oly elitéltre alkalmazandó, ki valamelyik fegyházban, kerületi börtönben, vagy államfogházban tölti ki szabadságvesztés-büntetését: ugy a most nevezett letartóztatási helyek igazgatósága az illetőt a legközelebbi kir. ügyészséghez kisérteti, a mely az elitéltet átvenni s a továbbiakra nézve ugyancsak a fenti útmutatás szerint eljárni tartozik. (M. ig. r. gy. VI. 15.) 3. Ezt az utasítást az 1886. évi 29.061. sz. a. kiadott rendelet (M. ig. r. gy. VI. 23.), támaszkodva az 1885. évi toloncszabályzat 2. í-ának a) pontjára, következőleg módosította: Az 1878:V. t.-cz. 64. §-a alapján az országból való kiutasításra itélt külföldi honosságának és illetőség helyének megállapítása iránt — a mennyiben ez már a bűnvádi eljárás során minden kétséget kizárólag okmányilag megállapítva nem volna — a főbüntetés végrehajtására hivatott kir. ügyész köteles azonnal az ítélet jogerőre emelkedésekor minden szükséges intézkedést foganatosítani, nehogy ismétlődjenek oly esetek, melyekben a bíróságok, illetve a kir. ügyészségek által a honossági és illetöséghely okmányszerü megállapítása mellőztetvén, a közigazgatási hatóság a büntetés lejárta után volt kénytelen a tolonczozás végett átadott külföldinek illetőségét {örakran hosszura nyúló tárgyalánok utján megállapítani, mi az illető egyének huzamos letartóztatásával és a közigazgatási hatóságra, nézve tetemes költséggel is jár. Ekként a kiutasításra itélt külföldinek honossága és illetöséghelye biztosan megállapittatván, a büntetés végrehajtását foganatosított kir. ügyészség, illetve letartóztatási intézet (fegyház, államfogház, ker. börtön, közvetítő-intézet) igazgatósága a szabadságvesztés-büntetés kiállása után köteles az illető külföldi elitéltet a reá vonatkozó ítéletek hiteles másolataival s a főbüntetés végrehajtását igazoló elbocsátó levéllel, melyben az elitélt pontos személyleirása is felveendő, közvetlenül azon elsőfokú közigazgatási tolonezhatóságnak (a tolonezszabályzat 12. §-aj továbbítás végett átvételi elismervény mellett átadni, melynek területébe a kir. ügyészség, illetve letartóztatási helye tartozik. Azon költségek, melyek ezen eljárásnál a kiutasitandónak a közigazgatási tolonezhatóságig való továbbításából netalán felmerülnek, az igazságügyi árczár, — magának a tolonczozásuaK költségei azonban már a belügyi tárczát terhelik.