Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Munkaügyi Kollégiumának a munkaügyi, a társadalombiztosítási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1980)

vétlenül a munkaügyi bíróságnak kell határoznia, mert ilyen igény előterjesztésére a Pp. 356. §-ának (1) bekezdése lehetőséget biztosít, éspedig akként, hogy az említett igényt „a tárgyalás berekesztéséig" a munkaügyi bíróságnál kell előterjeszteni. MK 71. szám (Az MK 118. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg.) A javító-nevelő munkára ítélt és az őt foglalkoztató munkáltató között a munkavégzéssel összefüggésben álló jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatban keletkezett vitában a munkaügyi vitákat eldöntő szervek járnak el. A javító-nevelő munka speciális büntetési nem, alkalmazásának az 1978. évi IV. törvény 37. §-ában kifejezésre juttatott célja — ugyanúgy mint az egyéb büntetéseknek — az elítélt nevelése és a társadalom többi tagjának a bűnözéstől való visszatartása. A javító-nevelő munkára ítélés azt jelenti, hogy az elítélt köteles a bíróság által meghatározott természetű munkát végezni, a munkabéréből pedig a bíróság által meghatározott mértéknek megfelelő részt az állam javára le kell vonni [Btk. 49. § (1)—(2) bekezdés]. Az 1979. évi 11. számú tvr. 60. §-ának (2) bekezdése értelmében, ha az elítélt az ítélet meghozatalakor munkaviszonyban vagy szövetkezeti tagsági viszonyban (együtt: munkaviszonyban) áll, a bíróság a javítónevelő munka végrehajtására rendszerint ezt a munkahelyet, és általában az ítélet meghozatalakor végzett munkát jelöli ki. Az e jogszabály 127. §-ának (1) bekezdésében adott felhatalmazás alapján kiadott 6/1979. (VI. 29.) IM számú rendelet (R.) 1. §-ának (2) bekezdése szerint, ha az elítélt az ítélet meghozatalakor munkaviszonyban (mezőgazdasági vagy ipari szövetkezeti tagsági viszonyban) áll, a bíróság csak kivételesen fontos okból jelölhet ki más munkahelyet, vagy más munkát. Az 1979. évi 11. számú tvr. 61. §-ának (1) bekezdése értelmében az elítélt munkaviszonya a javító-nevelő munka végrehajtása alatt szünetel, a (2) bekezdés szerint pedig, ha az elítélt a büntetés végrehajtásakor nincs munkaviszonyban, a bíróság által kijelölt munkáltatóval a javítónevelő munka tartamára munkaviszony nem létesül: szövetkezet kijelölése nem létesít szövetkezeti tagsági viszonyt sem. Nem érinti azon96