Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Munkaügyi Kollégiumának a munkaügyi, a társadalombiztosítási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1980)

esetében ezeket a határidőket a dolgozó belföldre történt visszatérésétől kell számítani." Az idézett rendelkezés a fegyelmi eljárás megindítására nyitva álló egyéves határidő kezdeteként a fegyelmi vétség elkövetésének, a háromhavi határidő kezdeteként pedig a vétség felfedezésének időpontját szabja meg. Azt a kérdést pedig, hogy — a felsorolt kivételes esetekben — az említett határidők kezdete mikor esik későbbi időpontra, kimerítően rendezi. A szabályozásnak e módjából és céljából is következik tehát, hogy az említett egyévi, illetve háromhavi határidő folyását nem módosíthatják azok a körülmények [Mt. 5. § (2)—(3) bekezdés], amelyek az elévülési idő nyugvásával vagy megszakadásával járnak. II. Az Mt. 56. §-ának (3) bekezdésében említett s a fegyelmi vétség elkövetésétől kezdetét vevő egy év objektív határidő: megindulása független attól, hogy a vétség elkövetését a munkáltatónál felfedezték-e, vagy mikor fedezték fel. A körülmények döntik el, hogy a vétség elkövetése milyen időpontban történt; általában abból kell kiindulni, hogy a vétséget megvalósító magatartás akkor zárul le, amikor a dolgozó a cselekményt véghezvitte, illetve befejezte. III. Az egyévi objektív határidővel szemben az Mt. 56. §-ának (3) bekezdésében szabályozott háromhavi határidő szubjektív: a fegyelmi vétség felfedezésétől veszi kezdetét, más szóval attól az időponttól, amikor a fegyelmi vétségről a munkáltatónál tudomást szereztek. A gyakorlatban e szubjektív határidő kezdő időpontjának megállapítása körül több kérdés vetődött fel. a) A háromhavi határidő azt kívánja biztosítani, hogy a fegyelmi eljárást az egyévi objektív határidő lejárta előtt is viszonylag rövid időn belül megindítsák, ha a munkáltató erre jogosult dolgozója a fegyelmi vétségről tudomást szerzett. A fegyelmi eljárás megindítására a fegyelmi jogkör gyakorlója jogosult, de erre közvetlen, vagy — a vállalat igazgatóját is ideértve — magasabb feletteseinek is joga van. Ehhez képest a fegyelmi vétség akkor tekinthető felfedezettnek, amikor akár a fegyelmi jogkör gyakorlójának, akár a fegyelmi jogkör gyakorlója közvetlen vagy magasabb felettesének a tudomására jutott. b) A háromhavi határidő megkezdéséhez nem elegendő annak felfedezése, hogy az adott fegyelmi vétség megtörtént. A fegyelmi jogkör gyakoriójának, illetve felettesének arról is tudomást kell szereznie, hogy ki az a dolgozó, aki a fegyelmi vétség elkövetésével alaposan gyanúsítható. Amíg ugyanis a vétséget elkövető dolgozó személye nem ismeretes, 81