Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Munkaügyi Kollégiumának a munkaügyi, a társadalombiztosítási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1980)

gyelmi büntetés kiszabását kizárja az Mt. 56. §-a (3) bekezdésének első mondatában szabályozott bármelyik határidő lejárta. V. A magasabb vezető állású dolgozóra, illetve a vezető állású dolgo­zóra az l—ÍV. alattiak azzal irányadók, hogy velük szemben a fegyelmi eljárás megindításának vagy annak mellőzésével fegyelmi büntetés ki­szabásának az Mt. V. 88. §-ának (2) bekezdése, illetve az Mt. V. 85. §-ának (3) bekezdése alapján a fegyelmi vétség elkövetésétől számított három, illetve két év alatt van helye. A fegyelmi vétség felfedezésétől számított három hónap eltelte után azonban a fegyelmi eljárást ellenük sem lehet megindítani, illetve fegyelmi eljárás mellőzésével velük szemben sem lehet büntetést kiszabni. VI. A szabályszerűen megindított fegyelmi eljárás befejezésének nincs jogszabályban megállapított határideje. Ha azonban a munkáltató a fe­gyelmi eljárás befejezésével indokolatlanul késlekedik, ez a körülmé­nyektől függően indokolttá teheti a kiszabott fegyelmi büntetés enyhí­tését, kivételes esetben pedig a hatályon kívül helyezését is. Az Mt. 56. §-a (3) bekezdésének első mondata szerint nem lehet fe­gyelmi eljárást indítani vagy annak mellőzésével büntetést kiszabni, ha a fegyelmi vétség felfedezése óta három hónap, illetve elkövetése óta egy év már eltelt. Ez a rendelkezés a fegyelmi felelősség nevelő célját s egyúttal a jog­biztonságot szolgálja. A fegyelmi vétséget elkövető dolgozó neveléséhez ugyanis az szükséges, hogy a fegyelmi vétséget viszonylag rövid időn belül nyomon kövesse a felelősségre vonás. A vállalati kollektíva munka­fegyelmét is kedvezőtlenül befolyásolná, ha a fegyelmi vétség gyanúja a dolgozóval szemben hosszabb időn át fennállhatna anélkül, hogy a fe­gyelmezetlenséggel szemben fellépnének. Ugyanakkor a dolgozó hely­zetét is hátrányosan érintené a hosszú várakozás, mert ártatlansága ese­tén a gyanú alól sokáig nem tisztázhatná magát, illetve az időmúlás miatt a védekezését alátámasztó bizonyítékai elenyészhetnének. I. Az Mt. 56. §-ának (3) bekezdése szerint: „Nem lehet fegyelmi eljá­rást indítani vagy annak mellőzésével büntetést kiszabni, ha a kötele­zettségszegés felfedezése óta három hónap, illetőleg elkövetése óta egy év már eltelt. Ha a kötelezettségszegés miatt büntető eljárás, illetve gazdasági bírság kiszabására irányuló eljárás indult, és az nem végző­dött felmentéssel (az indítvány elutasításával), a háromhónapos határ­idő a jogerős határozat közlésétől, az egyéves határidő pedig az eljárás jogerős befejezésétől számít. Külföldön elkövetett kötelezettségszegés 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom