Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Munkaügyi Kollégiumának a munkaügyi, a társadalombiztosítási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1980)

káltató által alkalmazott mentesítés azonban nem jelenti azt, hogy a munkáltató köteles lenne a dolgozót a fegyelmi büntetést megelőzően betöltött munkakörébe visszahelyezni. Nincs akadálya azonban annak — ha ez célszerűnek mutatkozik —, hogy a munkáltató mérlegelési jogkörében a fegyelmileg határozatlan időre áthelyezett dolgozót korábbi munkakörébe visszahelyezze, vagy más, esetleg magasabb munkakörbe helyezze. Ilyen intézkedésre azonban- a munkáltatót kötelezni nem lehet. Jí. A határozott időre kiszabott áthelyezés esetén a dolgozó új munkakörében csak a fegyelmi határozatban megjelölt ideig foglalkoztatható, az említett időtartam elteltével a munkáltató köteles a dolgozót eredeti munkakörében és munkahelyén tovább foglalkoztatni. Abban az esetben pedig, ha a munkáltató a dolgozót az áthelyezés büntetés meghatározott időtartamának lejárta előtt mentesíti a hátrányos jogkövetkezmények alól [Mt. 55. § (4) bekezdés], az eredeti munkakörbe történő visszahelyezési kötelezettség a mentesítés időpontjában következik be. MK 62. szám (Az MK 118. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg.) í. A fegyelmi eljárás megindítására vagy annak mellőzésével a fegyelmi büntetés kiszabására az Mt. 56. §-ának (3) bekezdése alapján nyitva álló s a kötelezettségszegés (a továbbiakban: fegyelmi vétség) elkövetésétől számított egy évi, illetve felfedezésétől kezdődő három havi határidő folyását nem módosíthatják azok a körülmények [Mt. 5. § (2) és (3) bekezdés], amelyek az elévülési idő nyugvásával vagy megszakadásával járnak. II. A fegyelmi vétség elkövetésétől számított egy évi határidő akkor veszi kezdetét, amikor az elkövető a cselekményt befejezte. III. A fegyelmi vétség akkor tekinthető felfedezettnek, amikor akár a fegyelmi jogkör gyakorlója, akár a fegyelmi jogkör gyakorlójának közvetlen vagy magasabb felettese, a vétségről s egyszersmind arról is tudomást szerzett, hogy ki az a dolgozó, aki a vétség elkövetésével alaposan gyanúsítható. IV. A fegyelmi eljárás megindítását vagy annak mellőzésével a fe79