Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Munkaügyi Kollégiumának a munkaügyi, a társadalombiztosítási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1980)

MK 31. szám (Az MK 110. sz. és a 118. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg.) a) A dolgozó életének, egészségének vagy testi épségének munkaviszonya keretében történő olyan megsértése esetén, amelynek bekövetkezésében a dolgozó vétkes magatartása is közrehatott [Mt. 62. § (2) bekezdésének második mondata], a munkáltatónak az Mt. 62. §-ának (1) bekezdésén és az Mt. V. 83. §-ának (1) bekezdésén alapuló felelősségének mérve nem aszerint alakul, hogy a munkáltatót is terheli-e vétkesség, s ez milyen arányban áll a dolgozó vétkességével. A kárviselés arányát az dönti el, hogy a dolgozó vétkes közrehatása milyen mérvű volt. A dolgozó vétkessége súlyának és ehhez képest a kárviselés arányának meghatározásánál azonban jelentősége van annak, hogy a munkáltató a kár bekövetkezésében maga is vétkes magatartásával hatott közre. b) A munkáltatónak a baleseten és foglalkozási megbetegedésen kívüli egyéb megbetegedésért az Mt. V. 83. §-ának (2) bekezdésén alapuló felelőssége fennállása esetén a kár megosztásának akkor van helye, ha a betegség bekövetkezésében, illetve annak súlyosbodásában vétkes magatartásával a dolgozó is közrehatott. Ez esetben a kárnak azt a részét, amely a vétkes magatartásból származott, a dolgozó maga köteles viselni. a) Az Mt. 62. §-ának (1) bekezdése és az Mt. V. 83. §-ának (1) bekezdése alapján a munkáltatót vétkesség nélküli, objektív felelősség terheli a dolgozó életének, egészségének vagy testi épségének a munkaviszonya keretében történt megsértésével kapcsolatban keletkezett kárért. A kár keletkezése tehát baleset és foglalkozási megbetegedés esetén a munkáltató felelősségét vétkessége nélkül is megalapozza. A munkáltató a felhívott jogszabályokon alapuló felelőssége alól — egészben vagy részben — csak az Mt. 62. §-ának (2) bekezdésében megállapított feltételek fennállása esetén mentesülhet. Ehhez azonban neki kell bizonyítania, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult dolgozó elháríthatatlan magatartása okozta. Ennek hiányában is mentesül a kár ama részének viselése alól, amelyet vétkes magatartásával a dolgozó idézett elő. Ez utóbbi esetben van helye kármegosztásnak. A munkáltató felelőssége objektív, míg a dolgozónak a kár keletke52