Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Munkaügyi Kollégiumának a munkaügyi, a társadalombiztosítási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1980)

zésében való közrehatása jogilag csak akkor jelentős, ha a közreható magatartás egyben vétkes is volt. A kárviselés arányát ehhez képest az dönti el, hogy a dolgozó vétkes magatartásával hozzájárult-e a kár bekövetkezéséhez, s amennyiben igen, ez a közrehatás milyen mértékű volt. A munkáltató objektív felelősségének mérve tehát nem aszerint alakul, hogy milyen arányban áll egymással a dolgozónak és a munkáltatónak a kár bekövetkezésében való vétkessége, mert a munkáltató a dolgozó káráért vétkesség nélkül is felel. A dolgozó vétkességéhez igazodó kárviselés arányának meghatározásánál az eset összes körülményeit tekintetbe kell venni. Nem hagyható tehát figyelmen kívül az sem, hogy a munkáltató a kár bekövetkezésében vétkes magatartásával (az óvórendszabályok megsértésével, az ellenőrzés elmulasztásával, a munka szervezetlenségével, alkalmasabb védőberendezések hiányával stb.) maga is közrehatott. A munkáltató ilyen magatartása lényegesen csökkenti a dolgozó vétkes magatartásának a súlyát, és így — az eset összes körülményei mellett — kihat a kárviselés arányára is. b) A baleseten és foglalkozási megbetegedésen kívül egyéb megbetegedésből származó kárért a munkáltatót az Mt. V. 83. §-ának (2) kezdése szerint csak vétkessége esetén terheli felelősség. Ilyen esetben magában a károkozás ténye nem alapozza meg a munkáltató felelősségét. Ahhoz, hogy a munkáltató felelőssége megállapítható legyen, annak megállapítása is szükséges, hogy a dolgozó megbetegedését vétkes magatartásával (mulasztásával) a munkáltató okozta. A dolgozótól is elvárható azonban, hogy a betegség megelőzése, illetve súlyosbodásának megakadályozása érdekében az adott helyzetben szükségesnek mutatkozó és általa megtehető intézkedéseket megtegye. Ennek a kötelezettségének a dolgozó eleget tehet például oly módon, hogy az egészségét veszélyeztető körülményeket a munkáltató tudomására hozza, megfelelő intézkedést kérve e körülmények megszüntetésére. Ha a dolgozó e kötelezettségét vétkesen elmulasztja, és ilyen módon a kára bekövetkezésében maga is vétkesen közrehatott, a kár megosztásának van helye. Ez esetben a kárnak azt a részét, amely a vétkes magatartásából (mulasztásából) származott, a dolgozó maga köteles viselni. 53